Genetikai tényezők: A hormonok termelését és érzékenységét szabályozó gének genetikai változatai befolyásolhatják a pubertás időzítését és előrehaladását. Egyes genetikai állapotok, mint például a korai pubertás vagy a késleltetett pubertás, öröklődnek.
Hormonális egyensúlyhiány: A hormonális egyensúlyhiány megzavarhatja a pubertás normális előrehaladását. Például a pajzsmirigyet, az agyalapi mirigyet vagy a mellékveséket érintő állapotok megzavarhatják a pubertást kiváltó hormonok termelődését vagy szabályozását.
Környezeti tényezők: A környezeti tényezők, mint például a táplálkozás, a stressz, a krónikus betegségek és bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség befolyásolhatják a pubertás kezdetét és előrehaladását. Például a helytelen táplálkozás vagy a krónikus betegségek késleltethetik a pubertást, míg bizonyos endokrin károsító anyagoknak való kitettség (a hormonműködést zavaró vegyi anyagok) felgyorsíthatja vagy megváltoztathatja a pubertás normális előrehaladását.
Egyéni különbségek: Az egyének egyszerűen eltérő érzékenységet mutatnak a pubertáskorhoz kapcsolódó hormonális változásokra. Ez eltérésekhez vezethet a pubertás másodlagos jeleinek időzítésében és progressziójában, még az azonos korú és nemű emberek között is.
Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos eltérések a pubertás másodlagos jelei között normálisak, és nem feltétlenül utalnak semmilyen alapbetegségre. Ha azonban Ön vagy gyermeke jelentős eltéréseket tapasztal a pubertás tipikus mintájától, vagy bármilyen aggálya van a pubertás előrehaladásával kapcsolatban, fontos, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberrel értékelés és útmutatás érdekében.