1.Vésztartás :Ez egy rövid távú, jellemzően 24-72 óráig tartó tartás, amely lehetővé teszi a mentális egészségügyi szakemberek számára, hogy értékeljék a személy mentális állapotát, és meghatározzák, hogy szükség van-e további kezelésre. Ez idő alatt a beteg akarata ellenére fogva tartható, ha úgy ítélik meg, hogy mentális betegsége miatt veszélyt jelent önmagára vagy másokra.
2.Akaratlan kötelezettségvállalás :Ha a kezdeti értékelés azt jelzi, hogy hosszabb távú kezelésre van szükség, akkor jogi eljárással lehet kérni hosszabb, önkéntelen kötelezettségvállalást. A kényszerkötelezettség konkrét kritériumai és eljárásai joghatóságonként eltérőek, de általában bírósági tárgyalást foglalnak magukban, ahol bizonyítékokat mutatnak be annak bizonyítására, hogy az egyén kezelésre szorul, és kockázatot jelenthet önmagára vagy másokra.
A kényszerű kötelezettségvállalások a joghatóságtól és az egyén állapotától függően változó időtartamig tarthatnak. Egyes esetekben a kötelezettségvállalás időszakosan megújítható, ha a kezelés folytatását szükségesnek ítélik. Léteznek azonban olyan jogi biztosítékok, amelyek biztosítják az egyének jogainak védelmét, például az időszakos felülvizsgálat követelménye és a páciensnek lehetősége van arra, hogy megtámadja a kötelezettségvállalást.