Hogyan diagnosztizálható a bipoláris 1?

Az 1-es bipoláris zavar diagnosztizálása az Amerikai Pszichiátriai Társaság által közzétett, a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (DSM-5) felvázolt kritériumok alapján történik. A diagnózist mentálhigiénés szakember, például pszichiáter vagy klinikai pszichológus állítja fel az egyén tüneteinek, anamnézisének és viselkedésének alapos értékelése után.

Az 1-es bipoláris zavar diagnózisának specifikus kritériumai a DSM-5 szerint a következők:

A. Mániás vagy vegyes epizódok:

- Legalább egy mániás epizód vagy vegyes epizód (mániás és depressziós tünetek kombinációja).

B. Hangulati epizódok:

- A mániás vagy kevert epizód(ok) jelentős károsodást okoztak a szociális vagy foglalkozási működésben.

C. Az epizódok időtartama:

- A mániás epizód(ok) legalább 7 napig tart(nak). A vegyes epizódok legalább 1 napig tartanak, és emelkedett és depressziós tüneteket is tartalmaznak.

D. Egyéb okok kizárása:

- A tünetek nem kizárólag valamely anyag közvetlen hatásából (pl. kábítószer-visszaélés, gyógyszerek) vagy általános egészségügyi állapotból erednek.

E. Epizódok száma:

- Az 1-es bipoláris zavart akkor diagnosztizálják, ha az egyénnek egy vagy több mániás epizódja és/vagy vegyes epizódja volt.

Ezenkívül a következő kritériumokat is figyelembe kell venni:

1. Az epizódok mintája:

- Az 1-es bipoláris zavart a 2-es bipoláris zavartól az különbözteti meg, hogy legalább egy mániás epizód van, ellentétben a 2-es bipoláris depressziós epizódokkal.

2. Lefolyás és prognózis:

- A betegség lefolyását mániás epizódok vagy vegyes epizódok jellemzik, depressziós időszakokkal vagy anélkül.

3. Családtörténet:

- A családi anamnézisben előforduló bipoláris zavar vagy kapcsolódó állapotok figyelembe vehetők.

Fontos megjegyezni, hogy egyetlen mániás vagy kevert epizód nem biztos, hogy elegendő egy bipoláris 1 diagnózishoz, és a mentális egészségügyi szakember felméri az egyén általános tüneteit és epizódjait a pontos diagnózis felállításához. A bipoláris zavar összetett lehet, és a helyes diagnózis kulcsfontosságú a megfelelő kezeléshez és támogatáshoz.