Rogers úgy gondolta, hogy az emberek nem csupán részeik összessége, hanem egészként kell szemlélni őket. Azt is hitte, hogy az emberek folyamatosan változnak és fejlődnek, és az ápolásnak az egészség és a jólét előmozdítására kell összpontosítania, nem csupán a betegségek kezelésére.
Rogers ápolási definíciója befolyással volt az ápolási elmélet és gyakorlat fejlődésére. Segített áthelyezni az ápolás fókuszát a betegségközpontú megközelítésről a személyközpontú megközelítésre, és arra ösztönözte az ápolónőket, hogy a betegeket egész embereknek tekintsék, ne csak a tünetek összességeként.
Rogers ápolási definícióját is kritizálták, mert túlságosan homályos és elvont. Egyes ápolónők azzal érvelnek, hogy nem elég specifikus ahhoz, hogy a gyakorlatban hasznos legyen, és hogy nem ad egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan kell az ápolóknak gondoskodniuk a betegekről. E kritikák ellenére Rogers ápolási meghatározása jelentős hatással volt a szakmára, és továbbra is inspirációt jelent az ápolási kutatók és gyakorlati szakemberek számára.