1. Alapbér:
Az ápolónő alapbérét jellemzően a munkáltató bértáblája, valamint az ápoló végzettsége és gyakorlata határozza meg. Ez képezi a bruttó fizetésük alapját.
2. Shift differenciálok:
Sok nővér a hagyományos 9-től 5-ig tartó munkarenden kívül dolgozik műszakban, például este, éjszaka vagy hétvégén. Ilyen esetekben a bruttó fizetésük részeként műszakkülönbözetet kaphatnak. Ezek a különbségek kompenzálják a kevésbé kívánatos munkaidőt.
3. Túlóra fizetése:
Azok az ápolók, akik a heti vagy napi normál óraszámnál többet dolgoznak, túlóradíjra jogosultak. Ezt jellemzően magasabb ütemben, gyakran a rendes órabér másfélszeresével számolják.
4. Bónuszok és ösztönzők:
A munkaadók bónuszokat vagy ösztönzőket ajánlhatnak az ápolóknak bizonyos teljesítménycélok elérése, bizonyos minősítések megszerzése vagy továbbképzési programok elvégzése esetén. Ezek a bónuszok változhatnak, és hozzájárulhatnak a bruttó fizetéshez.
5. On-Call Pay:
Egyes ápolónők ügyeleti fizetést kaphatnak azért, mert a tervezett műszakon túl is dolgozhatnak. Ez a kompenzáció általában az ügyeleti időre érvényes óradíj, függetlenül attól, hogy behívják-e őket dolgozni vagy sem.
Ezen összetevők – például alapbér, műszakkülönbözet, túlórabér, prémiumok és ügyeleti fizetés – kombinálásával az ápolónők a levonások előtt számíthatják ki bruttó fizetésüket. Fontos megjegyezni, hogy az adók, egészségbiztosítási díjak, nyugdíjjárulékok és egyéb juttatások levonása csökkentheti a bruttó fizetést, így a nettó fizetéshez jutunk, amely az ápolónő által hazavitt összeg.