Egészség és a Betegség
* A munkahelyi fogvatartottak gyakran kénytelenek voltak hosszú órákat veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozni. Gyakran kellett visszatörő feladatokat végezniük, például sziklák törését vagy gyári munkát, kis fizetésért vagy fizetés nélkül.
* A munkahelyi fogvatartottak étele gyakran nem volt megfelelő és rossz minőségű. Sok fogvatartott kénytelen volt zabkása vagy kenyér és víz elfogyasztására, és gyakran csak kis adagokat kaptak.
* A munkahelyi fogvatartottakat gyakran túlzsúfolt és egészségtelen körülmények között helyezték el. Gyakran kénytelenek voltak nagy hálótermekben aludni, magánélet nélkül, és gyakran fertőzték meg őket tetvekkel és más kártevőkkel.
* A munkahelyi fogvatartottak gyakran fizikai és verbális bántalmazásnak voltak kitéve a munkahelyi személyzet részéről. A szabályok kisebb megsértése miatt gyakran megverték vagy verbálisan megverték őket.
* A munkahelyi fogvatartottakat gyakran elválasztották családjuktól. Sok munkaházban volt olyan elv, amely szerint elválasztották a férjeket és a feleségeket, valamint a szülőket és a gyerekeket. Ez nagy érzelmi feszültséget okozott a fogvatartottaknak.
A viktoriánus munkásházak körülményei nagy aggodalmat keltettek a közvéleményben. Sokan úgy érezték, hogy a munkásházak kegyetlenek és embertelenek, ezért reformokat sürgettek a fogvatartottak körülményeinek javítása érdekében. Válaszul erre a nyomásra a kormány az 1800-as évek végén több olyan törvényt is elfogadott, amelyek javították a munkahelyi körülményeket. Ezek a törvények a következőket tartalmazták:
* Az 1834-es törvénymódosítási törvény: Ez a törvény létrehozta a Szegényjogi Bizottságot, amely a munkaházak adminisztrációjának felügyeletéért volt felelős.
* Az 1847-es törvénymódosítási törvény: Ez a törvény megtiltotta a férj és a feleség, valamint a szülők és a gyermekek elválasztását a munkásházakban.
* Az 1867-es törvénymódosítási törvény: Ez a törvény eltörölte a munkásházi tesztet, amely megkövetelte, hogy a cselekvőképes szegény emberek menjenek be a munkába, hogy segélyt kapjanak.
Az 1800-as évek végén végrehajtott reformok javították a viktoriánus munkásházak körülményeit, de nem szüntették meg az összes problémát. A munkahelyek túlzsúfoltak és nem higiénikusak maradtak, és a fogvatartottaknak biztosított élelmiszer gyakran még mindig nem volt megfelelő. A reformok azonban elviselhetőbbé tették a munkásházak életét a fogvatartottak számára, és segítettek csökkenteni a szegénységgel kapcsolatos megbélyegzést.**