Szolgáltatási díj (FFS)
A szolgáltatásdíjas modellben a szolgáltatók minden egyes, a betegeknek nyújtott szolgáltatásért vagy eljárásért kompenzációt kapnak. Ez azt jelenti, hogy minél több szolgáltatást vagy eljárást hajt végre egy szolgáltató, annál magasabb lesz a kompenzációja. A fizetés összege általában a megállapított díjtáblázatokon vagy a szolgáltatók és a biztosítótársaságok között kialkudott tarifákon alapul.
A szolgáltatási díj előnyei :
- Közvetlen kapcsolat :A betegek és a szolgáltatók erősebb közvetlen kapcsolatot érezhetnek, mivel a szolgáltató kompenzációja közvetlenül kötődik szolgáltatásaikhoz.
- Rugalmasság a betegek számára :A betegek szabadon választhatják meg a kívánt szolgáltatót és szolgáltatásokat, az irányított ellátási modellek által támasztott szigorú korlátozások nélkül.
- Magasabb szolgáltatói bevételek lehetősége :A szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy több szolgáltatást nyújtsanak, ami potenciálisan magasabb bevételi lehetőségeket eredményezhet.
A szolgáltatási díj hátrányai :
- Túlhasználat :A szolgáltatók több szolgáltatásra való ösztönzése szükségtelen eljárásokhoz, vizsgálatokhoz és kezelésekhez vezethet, ami megnöveli az egészségügyi költségeket.
- Fragmentáltság :Az FFS-modell arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy az átfogó ellátás helyett az egyéni szolgáltatásokra összpontosítsanak, ami időnként töredezettséghez és a betegek ellátási tapasztalatainak széthúzásához vezet.
- Hatástalanságok :A szolgáltatók megkettőzhetik a korábban elvégzett teszteket és szolgáltatásokat, ami a hatékonyság csökkenéséhez és az egészségügyi rendszer költségeinek növekedéséhez vezethet.
Felirat
A fejpénz egy olyan térítési mód, amelyben a szolgáltatók meghatározott pénzösszeget (a fejtörvényt) kapnak minden náluk felvett beteg után. Ebben a modellben a szolgáltató kompenzációja nem a nyújtott szolgáltatások mennyiségén, hanem az ellátásáért felelős betegek teljes számán alapul.
A nagybetűs használat előnyei :
- Pénzügyi ösztönzők a hatékonyság érdekében :A szolgáltatók motiváltak a költséghatékony és hatékony egészségügyi ellátásra, mivel a túlzott költekezés csökkenti a haszonkulcsukat.
- A megelőző ellátásra összpontosítva :A fejpénzfizetési struktúra arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy a megelőző ellátást részesítsék előnyben a betegek általános egészségi állapotának kezelése és a költséges beavatkozások kockázatának csökkentése érdekében a jövőben.
- Az ellátás fokozott koordinációja :A szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy együttműködjenek a betegek egészségének irányítása és az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében, elősegítve a betegek jobb kimenetelét.
A capitation hátrányai :
- Az alulkezelés lehetősége :A szolgáltatók korlátozhatják a nyújtott szolgáltatások mennyiségét vagy minőségét, hogy a költségeket a fődíj alatt tartsák.
- Adminisztratív összetettség :A fejfelszámítási modellek összetett rendszereket igényelnek a betegek felvételének kezeléséhez, a fejlezárási arányok beállításához és a betegek egészségügyi szükségleteinek változásaihoz.
- Alacsonyabb szolgáltatói bevételi potenciál :A szolgáltatók jövedelme jobban megjósolható fejpénz mellett, de előfordulhat, hogy nincs lehetőségük magasabb bevételre, mint a szolgáltatási díjas modellnél.
A térítési modell megválasztása – legyen szó szolgáltatási díjról vagy fejpénzről – az egészségügyi rendszer prioritásaitól és célkitűzéseitől, az egészségügyi piac dinamikájától, valamint a szolgáltatói ösztönzők és az egészségügyi szolgáltatások általános költséghatékonysága közötti egyensúlytól függ.