1. Az I. világháború alatt a kórházakat különféle helyszíneken állítottak fel, beleértve az iskolákat, templomokat és magánházakat.
2. Néhány kórházat sátrakban vagy akár földalatti bunkerekben is létesítettek.
3. A körülmények ezekben a kórházakban gyakran nagyon primitívek voltak, és a betegeknek gyakran zsúfolt osztályokon kellett aludniuk, kevés magánélettel.
4. Az orvosi felszerelések gyakran hiányosak voltak, és az orvosoknak és a nővéreknek be kellett érniük azzal, amit csak találtak.
5. Az ezekben a kórházakban dolgozó orvosok és nővérek közül sokan önkéntesek voltak, és gyakran dolgoztak hosszú órákat nehéz körülmények között.
6. A kihívások ellenére ezek a kórházak létfontosságú szerepet játszottak az I. világháború sebesült és beteg katonáinak ellátásában.
7. Az első világháborús kórházakban kezelt egyik leggyakoribb sérülés a repeszseb volt.
8. A repeszsebeket felrobbanó lövedékek okozták, és gyakran súlyos testkárosodást okozhattak.
9. Az akkori sebészek nem teljesen értették a repeszsebeket, és sok orvosnak próba- és tévedés útján kellett repeszdarabokat eltávolítania és megjavítania a sérült izmokat és csontokat.
10. Az első világháborús kórházak másik nagy problémája volt a fertőzés.
11. A túlzsúfoltság és a korlátozott higiénia miatt sok seb baktériummal fertőződik meg
12. A szepszis, a tüdőgyulladás és az üszkösödés gyakori kórházi fertőzések voltak a háború alatt.
13. Az orvosok gyakran amputálnak a fertőzések súlyossága miatt.
14. Sok kórházban olyan katonákat is kezeltek, akik pszichés traumát, például kagylósokkot szenvedtek el.
15. Ez szorongáshoz, álmatlansághoz, emlékezetkieséshez vagy rémálmokhoz vezethet a betegekben.
16. Az egészségügyi személyzet ebben az időben nem tudta, hogyan kell kezelni a traumát, így a betegek általában pihentek, és beszéltek az orvosokkal, hogy „megdolgozzák” a problémákat.
17. A kórházak rehabilitációs szolgáltatásokat is nyújtottak a háborúban megsérült vagy rokkant katonák számára.
18. A fizioterápia, a foglalkozási terápia és a masszázs néhány általánosan alkalmazott terápia volt abban az időben.
19. Az orvosok és ápolónők minden erőfeszítése ellenére sok katona meghalt ezekben a kórházakban.
20. Ezek a kórházak azonban létfontosságú szerepet játszottak az első világháború sérült és beteg katonái gyógyulásának és rehabilitációjának elősegítésében.