* Az ókori Görögország (Hippokratész): Az egészség, mint négy humor (vér, váladék, sárga epe és fekete epe) ideális egyensúlya a szervezetben. Betegség az egyensúlyhiány következtében. Hippokratész nagy jelentőséget tulajdonított a környezetnek, az étrendnek és az életmódnak, mint az egészséget befolyásoló tényezőknek.
* Középkori Európa: Az egészség, mint a betegség hiánya. A hangsúly a tünetek kezelése felé tolódott el, nem pedig a kiváltó okok megértése.
* 18-19. század: Az egészséget elsősorban a testi jólét szempontjából tekintjük. A hangsúly a betegségek gyógyításán volt az orvostudomány és a technológia tudományos fejlődésén keresztül.
* XX. század eleje: Megjelent az orvosbiológiai modell, amely a betegségek biológiai okaira és a gyógyításon alapuló kezelésekre összpontosít.
* XX. század közepe: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészség tágabb meghatározását javasolta:"a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya".
* 21. század és azon túl: Az egészségnek még átfogóbb megértése alakult ki, amely a társadalmi, környezeti, pszichológiai és lelki tényezők fontosságát hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés, a wellness és a megelőző intézkedések előtérbe kerülnek.
Az egészség ma már fizikai, mentális, érzelmi, szociális és környezeti tényezők összetett kölcsönhatásaként értendő, és a betegségek hiánya ennek csak az egyik aspektusa.