1. Információs aszimmetria: Az egészségügyi piacokon gyakran jelentős aszimmetria van az információban a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között. Előfordulhat, hogy a betegek nem rendelkeznek megfelelő orvosi ismeretekkel vagy szakértelemmel ahhoz, hogy teljesen megértsék állapotaikat, kezelési lehetőségeikat és a kapcsolódó kockázatokat. Ez ahhoz vezethet, hogy a betegek korlátozott vagy pontatlan információk alapján hoznak döntéseket, ami befolyásolhatja a piac hatékonyságát és eredményességét.
2. Külső hatások: Az egészségügyi szolgáltatások pozitív és negatív externáliákat is generálhatnak. Például a védőoltások a fertőző betegségek terjedésének csökkentésével az egész közösség számára előnyösek lehetnek. Ezzel szemben a kórházakból vagy a gyógyszergyártásból származó szennyezés negatív hatással lehet a közegészségügyre. Ezek az externáliák befolyásolhatják a piaci egyensúlyt, és kihívásokat jelenthetnek a döntéshozók számára az egészségügyi ágazat szabályozása során.
3. Nem rivalizálás és nem kizárhatóság: Az egészségügyi szolgáltatások bizonyos aspektusai a nem rivalizálás (egy személy fogyasztása nem csökkenti mások elérhetőségét) és a ki nem zárhatóság (nehéz vagy költséges kizárni az embereket a szolgáltatás igénybevételéből) jellemzőit. Például az olyan közegészségügyi intézkedések, mint a tiszta víz és a higiénia, a teljes lakosság javát szolgálják, és kihívást jelent az egyének kizárása e szolgáltatásokhoz való hozzáférésből.
4. Harmadik fél fizetése: Az egészségügyi szolgáltatásokat gyakran harmadik fél fizetési rendszerein keresztül finanszírozzák, például biztosítási vagy kormányzati programokon keresztül. Ez torzíthatja a piac dinamikáját, mivel előfordulhat, hogy a betegek nem közvetlenül felelősek ellátásuk teljes költségéért. Ez a szolgáltatások fokozott kihasználtságához, az egészségügyi kiadások növekedéséhez és az erőforrások elosztásának esetleges elégtelenségéhez vezethet.
5. Etikai megfontolások: Az egészségügyi piacok érzékeny etikai megfontolásokat tartalmaznak az emberi élet értékével, a szűkös erőforrások elosztásával és az egészségügyi szolgáltatások igazságos elosztásával kapcsolatban. Ezek a megfontolások befolyásolhatják a politikai döntéseket, szabályozásokat, valamint az egészségügyi szolgáltatók és fogyasztók magatartását.
6. rendelet: Az egészségügyi piacok erősen szabályozottak a betegek biztonsága, az ellátás minősége és a hozzáférhetőség biztosítása érdekében. A szabályozások különféle szempontokra terjedhetnek ki, például az egészségügyi szakemberek engedélyezésére, az egészségügyi intézmények akkreditációjára, a gyógyszerengedélyekre és a biztosítási megbízásokra. Ezek a szabályozások hatással lehetnek a piaci dinamikára és az egészségügyi ágazaton belüli versenyre.
7. Piaci kudarcok: Az egészségügyi szolgáltatások piacai a fent említett tényezők összetett kölcsönhatása miatt hajlamosak a piaci kudarcokra. Ezek a kudarcok eredménytelenséghez, magas egészségügyi költségekhez, az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségéhez és más olyan kihívásokhoz vezethetnek, amelyek megoldásához kormányzati beavatkozásra és szakpolitikai megoldásokra van szükség.
Összességében az egészségügyi piacok egyedi jellemzői megkívánják a politikaalkotás, a szabályozás és a piaci beavatkozások speciális megközelítését az egészségügyi szolgáltatások hatékony és méltányos biztosításának biztosítása érdekében.