Íme, hogyan segíthet az ultrahang meghatározni a fogantatás időpontját:
1. Terhességi zsák mérése:Korai terhességi ultrahangos vizsgálat során a fejlődő embriót tartalmazó gesztációs tasak mérhető. A terhességi zsák átlagos átmérője 5 héten és 3 napon körülbelül 2-3 milliméter. A gesztációs zsák méretének a megállapított növekedési diagramokkal való összehasonlításával a szonográfus megbecsülheti az embrió terhességi korát, és kiszámíthatja a fogantatás hozzávetőleges időpontját.
2. A tojássárgája zsák vizualizálása:A sárgájazacskó egy kicsi, tasakszerű szerkezet, amely táplálja a fejlődő embriót, mielőtt a méhlepény kialakul. A tojássárgája zsák jelenléte segíthet a terhességi kor és a fogantatás időpontjának becslésében is.
3. A korona-far hosszának mérése:Az embrió fejlődésével mérhető a korona-far hossza (CRL), amely a fejtető (korona) és a fenék alja (far) közötti távolság. A CRL pontosabb mérés a terhességi kor meghatározásához, mint a terhességi tasak átmérője. A CRL mérésével és a növekedési diagramokkal való összehasonlításával a szonográfus megbecsülheti a fogantatás időpontját.
Fontos szem előtt tartani, hogy a terhesség korai szakaszában végzett ultrahangos kormeghatározás több napos hibahatárral járhat. Ennek az az oka, hogy az egyes embriók kissé eltérő ütemben növekedhetnek, és a méréseket olyan tényezők befolyásolhatják, mint a szonográfus készsége és tapasztalata, valamint az ultrahangos képek minősége.
Ezen túlmenően, az ultrahang által megadott fogantatás becsült időpontja azon a feltételezésen alapul, hogy az ovuláció az utolsó menstruáció kezdete előtt 14 nappal történt. Ha az ovuláció ennél korábban vagy később következett be, előfordulhat, hogy a fogantatás becsült időpontját módosítani kell.
Ezen okok miatt gyakori, hogy az egészségügyi szakemberek az ultrahangos mérések, a menstruációs anamnézis és a klinikai megítélés kombinációját alkalmazzák a terhességi kor és a fogantatás becsült időpontjának meghatározásakor a terhesség korai szakaszában.