A fog szerkezete több rétegből áll, beleértve a zománcot, a dentint, a cellulózt és a cementet. A fogszuvasodás jellemzően a zománccal kezdődik, amely a fog legkülső rétege. A zománc egy hidroxiapatit nevű kemény ásványból áll, amely ellenáll a bomlásnak. Ha azonban a baktériumokból származó savak érintkezésbe kerülnek a zománccal, feloldhatják a hidroxiapatitot, és apró lyukakat képezhetnek a fogban.
Ha a szuvasodást nem kezelik, akkor a dentinbe fejlődhet, amely a zománc alatti szövetréteg. A dentin puhább, mint a zománc, és hajlamosabb a bomlásra. Ha a dentin érintett, a fog érzékennyé válhat a meleg vagy hideg hőmérsékletre, és fájdalom jelentkezhet.
Súlyos esetekben a fogszuvasodás elérheti a pulpát, amely a fog legbelső része. A pép ereket és idegeket tartalmaz, és ha megfertőződik, súlyos fájdalmat és duzzanatot okozhat. A fertőzés a fogat körülvevő csontra is átterjedhet, ami parodontitisnek nevezett állapothoz vezethet.
A fogszuvasodás megelőzése érdekében fontos a jó szájhigiénia fenntartása a rendszeres fogmosással és fogselyem használatával, valamint a cukros ételek és italok kerülésével. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés szintén fontos az esetleges szuvasodás korai felismerése és kezelése érdekében.