1. Szűrés :A kapillárisokban kialakuló vérnyomás a folyadékot, valamint az oldott anyagokat, például tápanyagokat, hormonokat és salakanyagokat a kapillárisok falából a környező szövetekbe kényszeríti. Ezt a folyamatot szűrésnek nevezik. A szűrés sebessége a kapillárison belül a hidrosztatikus nyomás (vérnyomás) és az ozmotikus nyomás (a víz azon tendenciája, hogy az alacsony oldottanyag-koncentrációjú területről a magas oldottanyag-koncentrációjú területre) közötti egyensúlytól függ.
2. Reabszorpció :Ahogy a szűrt folyadék áthalad a szöveten, a vérplazma ozmotikus nyomása (a fehérjék, például az albumin jelenléte miatt) visszaszívja a folyadékot a kapillárisba. Ezt a folyamatot reabszorpciónak nevezik. A reabszorpció segít fenntartani a folyadékok egyensúlyát a vér és a szövetek között, megakadályozva a túlzott folyadék felhalmozódást a szövetekben.
3. Tápanyagok és hulladéktermékek cseréje :A kapillárisok vékony falai lehetővé teszik a tápanyagok és salakanyagok cseréjét a vér és a környező sejtek között. Az oxigén, a tápanyagok (például glükóz és aminosavak) és a hormonok a kapillárisokból a szöveti sejtekbe jutnak, míg a szén-dioxid és az anyagcsere salakanyagok (például a karbamid és a kreatinin) a szöveti sejtekből visszakerülnek a kapillárisokba. Ez a cserefolyamat nélkülözhetetlen a sejtek anyagcsere-tevékenységükhöz szükséges anyagokkal való ellátásához és a salakanyagok eltávolításához.
4. Nyirok elvezetés :A felesleges folyadék, amely nem szívódik vissza a kapillárisokba, a nyirokrendszerbe kerül, amely egy olyan érhálózat, amely segít a folyadék és az immunsejtek visszajuttatásában a véráramba. A nyirokrendszer fontos szerepet játszik a folyadékegyensúly fenntartásában és a szövetek duzzadásának megelőzésében.
A hajszálerek működése döntő fontosságú a szervezet homeosztázisának fenntartásához, a sejtek megfelelő tápanyag- és oxigénszállításához, valamint a salakanyagok eltávolításához. A kapillárisok működésének bármilyen károsodása szövetkárosodáshoz és különféle egészségügyi állapotokhoz vezethet.