Az érmeharapás olyan állapot, amikor a felső és az alsó elülső fogak nem találkoznak megfelelően, így függőleges rés keletkezik közöttük. Számos tényező okozhatja, beleértve a genetikát, a hüvelykujjszopási szokásokat vagy a nyelvnyomkodást. Egyes esetekben az érmeharapás egy mögöttes csontváz eltéréssel is összefüggésbe hozható, amely befolyásolja az állkapcsok beállítását.
Az érmeharapás fogszabályozási kezelése jellemzően a fogszabályzók és az elasztikusok kombinációját foglalja magában. A fogszabályozó segítségével a fogakat fokozatosan a megfelelő helyzetükbe mozdítják, míg a gumiszalagok segítik a harapás beállítását azáltal, hogy függőlegesen húzzák a fogakat és lezárják a köztük lévő rést. A gumik konkrét típusa és elhelyezése az egyén egyedi helyzetétől függ.
Ha az érmeharapást kizárólag a fogak hibás elrendezése okozza, csontrendszeri problémák nélkül, a fogszabályzó gumiszalagok elegendőek lehetnek a probléma megoldásához. Ha azonban vannak olyan csontrendszeri tényezők, amelyek hozzájárulnak az érmeharapáshoz, további kezelésekre, például állkapocsműtétre lehet szükség a megfelelő korrekció eléréséhez.
Fontos, hogy konzultáljon egy fogszabályzóval, hogy meghatározza az érmecsípés kiváltó okát, és kidolgozza a legmegfelelőbb kezelési tervet. A fogszabályzó átfogó értékelést nyújthat, és javasolhatja a legjobb megközelítést a kívánt eredmény eléréséhez. Előfordulhat, hogy az önkezelés vagy a gumik megfelelő irányítás nélküli használata nem hatékony, sőt bizonyos esetekben káros is.