A ragasztók különféle fizikai formákat ölthetnek, beleértve:
Folyadék: Sok ragasztó folyadékként kezdődik, mint például a ragasztó, az epoxi és a szuperragasztó. Ezeket jellemzően vékony rétegekben hordják fel az összeillesztendő felületekre, majd hagyják megszáradni vagy kikeményedni.
Beillesztés: A ragasztópaszták vastagabbak és viszkózusabbak, mint a folyékony ragasztók, és gyakran használják a hézagok kitöltésére vagy a felületek közötti tömítőanyag létrehozására.
Por: A ragasztóporok apró, száraz részecskékből állnak, amelyeket vízzel vagy más folyadékkal kevernek össze, hogy pasztát vagy ragasztóoldatot képezzenek.
Film: A ragasztófóliák vékony ragasztóanyag-lapok, amelyek egyik oldalán ragasztóréteggel vannak bevonva. Ezeket jellemzően nagy felületek egymáshoz ragasztására használják, például építőiparban vagy autóipari alkalmazásokban.
Kazetta: A ragasztószalagok vékony réteg ragasztóanyagból állnak, amely egy hordozóanyagra, például papírra, szövetre vagy műanyagra van bevonva. Ezeket széles körben használják különféle alkalmazásokhoz, beleértve a borítékok lezárását, a csomagolást, valamint a művészetet és a kézművességet.
A ragasztó sajátos megjelenése összetételétől, formájától és tervezett felhasználásától függően változhat. Például a folyékony ragasztók lehetnek átlátszóak, színesek vagy átlátszatlanok, míg a ragasztószalagok többféle színben és mintázatban lehetnek.