Egészség és a Betegség
1. A fogászati zsúfoltság megelőzése: Azokban az esetekben, amikor a gyermek szája túl kicsi ahhoz, hogy az összes maradó fogat elférjen, előfordulhat, hogy a tejfogakat ki kell húzni, hogy helyet biztosítsanak a kitörő maradó fogaknak.
2. Súlyos bomlás: Ha a tejfogak kiterjedt szuvasodást vagy üregeket tapasztalnak, amelyeket nem lehet egyszerű töméssel kezelni, akkor előfordulhat, hogy ki kell húzni őket, hogy megakadályozzák a szuvasodás további terjedését.
3. Reszorpciós problémák: Egyes esetekben előfordulhat, hogy a tejfogak természetesen nem lazulnak meg vagy „hullanak”, hogy helyet adjanak a maradandó fogaknak. Ilyen esetekben kihúzásra lehet szükség a maradandó fogak megfelelő bejutásának elősegítése érdekében.
4. Fertőzés: Ha a tejfog megfertőződik vagy tályog alakul ki, kihúzásra lehet szükség a fertőzés további terjedésének és a lehetséges szövődmények elkerülése érdekében.
5. Túl visszatartott fogak: Előfordulhat, hogy a tejfog még jóval azután is szilárdan gyökerezik, hogy a maradó fog elkezdett kibújni, ami megakadályozza a maradó fog normális kitörését. Ilyen esetekben a foghúzás javasolt.
6. Sérülések: Balesetek vagy traumák olyan károsodást okozhatnak a tejfogakban, amelyeket nem lehet helyrehozni, ezért ki kell húzni.
7. Fogászati rendellenességek: Bizonyos ritka állapotok, mint például bizonyos típusú ütődött vagy hibás fogak, szintén indokolhatják a tejfogak eltávolítását.
Fontos megjegyezni, hogy a tejfogak eltávolítására vonatkozó döntést nem szabad félvállról venni. A fogorvosok és a gyermekfogorvosok minden esetet gondosan kiértékelnek, és csak szükség esetén javasolják a foghúzást. A szülőknek és gyámoknak alapos megbeszélést kell folytatniuk a fogászati szakemberekkel a foghúzás mögött meghúzódó okokról, az eljárásról és a szükséges esetleges utókezelésről.