1. Melléklet és bejegyzés: A folyamat akkor kezdődik, amikor a vírus érintkezésbe kerül egy fogékony gazdasejttel. A vírus a gazdasejt felszínéhez specifikus receptorokon vagy molekulákon keresztül kötődik, amelyek a vírusburán vagy a kapszidon vannak jelen.
2. Behatolás és bevonattalanítás: A gazdasejt felszínéhez kapcsolódva a vírus különféle mechanizmusokon keresztül jut be a sejtbe, például membránfúzió, endocitózis vagy receptor által közvetített endocitózis. A bejutást követően a vírusrészecske leválasztja a bevonatot, és nukleinsavát (DNS vagy RNS) szabadítja fel a gazdasejtbe.
3. Replikáció: A gazdasejt belsejében a vírus nukleinsav kölcsönhatásba lép a gazdasejt sejtrendszerével. A vírusok általában olyan géneket hordoznak, amelyek a replikációjukhoz szükséges enzimeket kódolják, például RNS-polimerázokat, reverz transzkriptázokat és más replikációs faktorokat. A vírus genetikai anyaga a gazdasejt citoplazmájában vagy sejtmagjában replikálódik, a vírus típusától függően.
4. Összeszerelés: A replikáció után az újonnan szintetizált víruskomponensek, beleértve a nukleinsavakat, fehérjéket és más szerkezeti elemeket, teljes vírusrészecskékké állnak össze. Az összeszerelési folyamat specifikus sejtszerkezeteket és fehérjéket foglalhat magában.
5. Kiadás: A fertőzési ciklus folytatásához az érett vírusrészecskéket ki kell szabadítani a gazdasejtből. A vírus felszabadulásának két elsődleges mechanizmusa:
* Rügyező: Egyes vírusok a gazdasejt plazmamembránján keresztül bimbózva nyerik el burkukat. A bimbózás során az újonnan összeállított vírusrészecske kiemelkedik a gazdasejt membránjából, felveszi annak lipid kettős rétegét és a beágyazott vírus glikoproteineket. A vírusrészecske leválik a sejtről, és az extracelluláris környezetbe kerül.
* Sejtlízis: Más vírusok a gazdasejt lízisét (szakadását) idézik elő, hogy felszabaduljanak az újonnan képződött vírusrészecskék. Ez a sejtlízisnek nevezett folyamat a gazdasejt pusztulását eredményezi.
6. Átvitel: A felszabaduló vírusrészecskék már képesek új gazdasejteket megfertőzni. Az átvitel módja a vírusok között eltérő. Egyes vírusok fertőzött egyedekkel vagy állatokkal való érintkezés útján terjednek, míg mások a levegőben, testnedveken keresztül terjedhetnek, vagy vektorok (például rovarok) útján terjedhetnek.
7. Gazdakör: Minden vírusnak van egy specifikus gazdaköre, amely azon gazdafajok vagy sejttípusok körére utal, amelyeket sikeresen meg tud fertőzni. A vírus azon képessége, hogy megfertőzzen egy adott gazdaszervezetet, számos tényezőtől függ, mint például a specifikus receptorok jelenléte a gazdasejt felszínén és a vírusreplikációs gépezet kompatibilitása a gazdasejt környezetével.
A vírus önfenntartásának teljes folyamata, a kötődéstől az átvitelig, a vírus replikációs ciklusaként ismert. A gazdasejt-mechanizmusok kihasználásával és a gazdaszervezet védekezésének kikerülésével a vírusok képesek szaporodni, terjedni és fenntartani létezésüket a gazdapopuláción belül.