Fajok között megosztva (pl.:influenzavírus):
1. Vírusgenom: A vírus genetikai felépítése döntő szerepet játszik. Ha egy vírus képes felismerni és kötődni a különböző gazdafajokon lévő sejtreceptorokhoz, potenciálisan megfertőzheti azokat. A vírusgenom mutációi vagy szekvencia-variációi kiszélesíthetik a gazdaszervezet tartományát.
2. Host-specifitás: Egyes vírusok viszonylag széles gazdakörrel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több fajt is megfertőzhetnek. Például az influenzavírus számos törzse embereket és állatokat is megfertőzhet, ami olyan közös betegségekhez vezethet, mint a sertésinfluenza.
3. Környezeti tényezők: A környezeti tényezők befolyásolhatják a vírusok fajok közötti terjedését. A különböző fajok, például az ember és az állatállomány közötti szoros közelség növelheti a fajok közötti átvitel lehetőségét.
4. Evolúció: Idővel a vírusok fejlődhetnek, hogy alkalmazkodjanak az új gazdákhoz. Egyes állati vírusok olyan mutációkon eshetnek át, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megfertőzzék az embert, ami új zoonózisok megjelenéséhez vezet.
Nincs megosztva a fajok között:
1. Fajspecifikus receptorok: Egyes vírusok specifikus sejtreceptorokra támaszkodnak, amelyek csak bizonyos gazdafajokon vannak jelen. Ha egy vírusból hiányoznak a megfelelő receptorok egy másik fajon, a fertőzés nem valószínű.
2. Immunválasz: A különböző fajok immunrendszere eltérő, ami megakadályozhat bizonyos vírusfertőzéseket. Az egyik fajban egy vírus ellen hatásos immunválasz nem biztos, hogy egy másik fajban olyan hatékony.
3. Fajokon átívelő akadályok: Bizonyos biológiai akadályok, például a fajspecifikus fiziológiai vagy biokémiai különbségek korlátozhatják a vírus azon képességét, hogy sikeres fertőzést hozzanak létre egy új gazdaszervezetben.
4. Átviteli korlátozások: Egyes vírusok nagymértékben átvihetőek egyetlen fajon belül, de nehezen tudnak hatékonyan átterjedni más fajokra olyan tényezők miatt, mint a fajspecifikus viselkedés vagy az átviteli útvonalak.
Összefoglalva, a vírusos betegségek fajok közötti megosztásának képességét a vírusjellemzők, a gazdatényezők, a környezeti feltételek és az evolúciós dinamika kombinációja határozza meg. Egyes vírusok több fajt is keresztezhetnek, és zoonózisos betegségeket okozhatnak, míg mások inkább meghatározott gazdakörre korlátozódnak.