a. Légúti cseppek:Amikor egy fertőzött személy köhög, tüsszent, beszél vagy lélegzik, vírust tartalmazó légúti cseppek kerülnek a levegőbe. Mások megfertőződhetnek ezeknek a cseppeknek a belélegzésével, ha szoros kapcsolatban vannak a fertőzött személlyel.
b. Aeroszolok:Egyes vírusok a levegőben szuszpendálva maradhatnak kisebb légúti cseppekben, úgynevezett aeroszolokban. Ezek az aeroszolok nagyobb távolságokra is eljuthatnak, és hosszabb ideig fertőzőképesek maradnak, ami növeli a terjedés kockázatát zárt vagy zsúfolt helyeken.
2. Kapcsolatfelvétel:átvitel:
a. Közvetlen érintkezés:Ez akkor fordul elő, amikor egy nem fertőzött személy megérinti vagy közvetlenül érintkezik a fertőzött személy testnedveivel, például vérrel, nyállal, nyálkahártyával vagy nyílt sebekkel.
b. Közvetett érintkezés (Fomite átvitel):A vírus különböző ideig képes túlélni a felületeken vagy tárgyakon (más néven fomitok). Ha egy nem fertőzött személy megérint egy szennyezett felületet vagy tárgyat, majd megérinti az arcát (szemét, orrát vagy száját), a vírus bejuthat a szervezetébe és fertőzést okozhat.
3. Széklet-orális átvitel:
A vírus jelen lehet a fertőzött személy székletében. Ha az egészségügyi feltételek rosszak, és valaki szennyezett élelmiszert vagy vizet fogyaszt, megfertőződhet.
4. Állatról emberre terjedő (zoonózis):
Egyes vírusok állatról emberre is átterjedhetnek. Ez akkor fordulhat elő, ha érintkezik fertőzött állatokkal, vagy ha nyers vagy rosszul főtt húst vagy termékeiket fogyasztják.
5. Vérrel terjedő átvitel:
Bizonyos vírusok fertőzött vérrel vagy vérkészítményekkel való érintkezés útján terjedhetnek, beleértve a vérátömlesztést, a tűmegosztást vagy a szervátültetést.
6. Szexuális átvitel:
Néhány vírus szexuális érintkezés útján terjedhet. A vírus jelen lehet a spermában, a hüvelynedvekben vagy más, szexuális tevékenység során kicserélt testnedvekben.