1. Isteni büntetés:Sok kultúrában a himlőt a bűnök vagy erkölcsi vétségek isteni büntetésének tekintették. Azt hitték, hogy az istenek megtorlásként sújtották ezt a betegséget az emberiségre.
2. Miasma elmélet:Ez az elmélet az ókori Görögországban és Rómában volt elterjedt, és egészen a 19. századig fennmaradt. A miazma elmélet szerint az olyan betegségeket, mint a himlő, a kellemetlen szagok vagy a rossz levegő okozta (miazma). Az emberek azt hitték, hogy ezek a miazmák a rothadó szerves anyagokból, a mocsarakból vagy a túlzsúfoltságból erednek, és a kitettségük betegségekhez vezetett.
3. Fertőzéselmélet:A fertőzéselmélet azt sugallta, hogy a himlő a fertőzött személlyel vagy testnedveivel való fizikai érintkezés útján terjedt. Az átvitel pontos mechanizmusát azonban nem ismerték jól, és a fertőzéselmélet különféle formái léteztek.
4. Humorális egyensúlyhiány:Az olyan hagyományos orvoslási rendszerekben, mint az ájurvédikus és az unani gyógyászat, a himlőt úgy vélték, hogy a testi humor vagy doshák egyensúlyhiánya okozza. E koncepció szerint bizonyos humorok, mint például a fekete epe vagy a váladék feleslege megzavarhatja a szervezet természetes egyensúlyát, és betegségekhez vezethet.
5. Asztrológiai hatások:Egyes kultúrák a himlőt asztrológiai eseményekkel vagy égitestekkel társították. Például azt gondolták, hogy bizonyos bolygóegyensúlyok vagy napfogyatkozások himlő kitörését okozzák.
6. Természetes okok:Vannak, akik a himlőt természetes eredetű betegségnek tekintették, anélkül, hogy isteni erőknek vagy konkrét okoknak tulajdonították volna. Úgy gondolták, hogy ez az élet természetes rendjének része, és az egyének behódolhatnak neki olyan tényezők miatt, mint az éghajlat, az időjárási viszonyok vagy az egyéni fogékonyság.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a hiedelmek és elméletek korlátozott tudományos ismereteken és megértésen alapultak abban az időben. Az orvosi kutatás fejlődésével sikerült azonosítani a himlő kórokozóját, a variola vírust, és kialakult a terjedésének és megelőzésének modern megértése.