A boncolások során a COVID-19 leggyakrabban megfigyelt megnyilvánulása a tüdő kiterjedt károsodása, beleértve a diffúz alveoláris károsodást, a gyulladásos infiltrátumokat és a mikrotrombusokat. A vizsgálatok azonban más szervekben és rendszerekben is jelentős eredményeket tártak fel.
A szív gyakran mutat szívizomgyulladás, szívburokgyulladás, sőt szívinfarktus jeleit is. Elterjedt a vesekárosodás, gyakori megfigyelés az akut tubulussérülés, a glomeruláris trombózis és az összeomló glomerulopathia.
A légzőrendszeren, a szív- és a veserendszeren kívül a boncolások kóros elváltozásokat tártak fel a májban, gyulladást és epevezeték-károsodást mutatva. A központi idegrendszer érintettségét, beleértve a léziókat és a mikrovérzéseket is dokumentálták, ami hozzájárul az egyes COVID-19 betegek által tapasztalt neurológiai szövődményekhez.
Ezen túlmenően, a kutatók bizonyítékokat találtak a vírusra számos más szövetben, például a gyomor-bélrendszerben, a bőrben és a nyirokszervekben, ami szisztémás fertőzésre utal. A vírus RNS-anyagának jelenléte a különböző szervekben hosszú távú tünetek vagy elhúzódó hatások lehetséges mechanizmusára utal még a betegség akut fázisának elmúlta után is.
Ezek a boncolási eredmények kibővítik a COVID-19 összetett és sokrétű természetéről alkotott ismereteinket, rávilágítva arra, hogy átfogó kezelésekre van szükség, amelyek a vírusnak a szervezetre gyakorolt számtalan lehetséges hatását kezelik. Ezen túlmenően a boncolásokból nyert információk segítenek a megelőző intézkedések és terápiás beavatkozások kutatásában és fejlesztésében, hogy hatékonyan leküzdjék ezt a pusztító betegséget.