Csökkentett légzési késztetés:Az agyvérzés befolyásolhatja az agy légzésszabályozását, ami csökkenti a légzési erőfeszítést és az azt követő hipoventillációt.
Aspiráció:A szélütés dysphagiát vagy nyelési nehézséget okozhat, ami növeli a táplálék, folyadék vagy váladék tüdőbeszívásának kockázatát, ami tüdőgyulladást és hipoxémiát okozhat.
Tüdőödéma:A stroke neurogén tüdőödémához vezethet, olyan állapothoz, amelyben a felesleges folyadék felhalmozódik a tüdőben, ami károsítja az oxigéncserét és hipoxémiát okoz.
Jobb szívelégtelenség:A stroke a szívre is hatással lehet, ami jobb szívelégtelenséghez vezethet, ami tovább ronthatja az oxigénellátást.
Ezért oxigénterápia szükséges lehet a megfelelő oxigénszint fenntartásához és a hipoxémiával kapcsolatos szövődmények megelőzéséhez. Az oxigént általában orrkanülön, arcmaszkon vagy egyéb eszközökön keresztül adják be, a páciens állapotától és oxigénellátási szükségleteitől függően.
Míg az oxigénterápia gyakran javallott hipoxémiás akut stroke-betegeknél, fontos az oxigén adagolás titrálása a cél oxigéntelítettségi szint fenntartása és a hiperoxia (túlzott oxigénszint) elkerülése érdekében. A hosszan tartó vagy túlzott oxigénterápia potenciális káros hatásokhoz vezethet, beleértve a felszívódási atelektázist (a tüdő egységek összeomlását) és a fokozott oxidatív stresszt.
Ezért az oxigént óvatosan kell beadni, és az oxigénszaturáció rendszeres monitorozása és a klinikai értékelés elengedhetetlen az oxigénterápia irányításához és az optimális eredmények biztosításához az akut stroke betegeknél.