1. Légszennyezés: A légszennyezés, különösen a részecskék (PM), a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2) és az ózon (O3) hatása hozzájárulhat a bronchitis kialakulásához. A finom korom-, por- és füstrészecskékből álló PM irritálhatja és begyulladhat a légutakban, gyulladást és fokozott nyálkatermelést okozva, ami bronchitishez vezet.
2. Belső levegő szennyezettsége: A beltéri légszennyező anyagok, például a passzív füst, az égő tüzelőanyagok (pl. fa, kerozin, szén), a tisztítószerekből származó vegyszerek és az allergének (például poratka, penészspórák) irritálhatják a légzőrendszert, és növelhetik a hörghurut kockázatát.
3. Foglalkozási expozíció: Bizonyos foglalkozások, amelyekben por, füst, vegyi anyagok vagy más levegőben lévő szennyeződések vannak kitéve, növelhetik a bronchitis kialakulásának valószínűségét. Ilyenek például a bányászok, építőmunkások, mezőgazdasági munkások és gyári munkások.
4. Közlekedéssel összefüggő légszennyezés: A nagy forgalmú területeken való tartózkodás növelheti a járművek által kibocsátott szennyező anyagoknak, például PM-nek, NO2-nak és O3-nak való kitettséget. A közlekedéssel összefüggő légszennyezésnek való hosszan tartó expozíció a bronchitis magasabb kockázatával jár együtt.
5. Erőműkibocsátás: Az erőművekből származó kibocsátások, mint például a kén-dioxid, nitrogén-oxidok és részecskék, hozzájárulhatnak a levegő szennyezéséhez, és növelhetik a légúti betegségek, köztük a hörghurut kockázatát.
6. Ipari kibocsátások: Az ipari tevékenységek, mint például a gyártás, a bányászat és a vegyi feldolgozás, káros anyagokat bocsáthatnak ki a levegőbe, beleértve az illékony szerves vegyületeket (VOC), nehézfémeket és más szennyező anyagokat, amelyek irritálhatják a légutakat és hörghuruthoz vezethetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a hörghurut súlyosságát és kialakulását olyan egyéni tényezők befolyásolhatják, mint az általános egészségi állapot, a légzőszervi betegségek története, a genetikai hajlam, valamint a szennyező anyagoknak való kitettség időtartama és intenzitása.