1. Szellőztetésnek :A légzés folyamata levegőt juttat a tüdőbe. Belégzés (belégzés) akkor következik be, amikor a rekeszizom összehúzódik, és a mellkasi üreg kitágul, negatív nyomást hozva létre, amely levegőt szív a tüdőbe.
2. Gázcseret :A tüdőn belül az alveolusoknak nevezett apró légzsákok hálózata segíti elő a gázcserét a levegő és a véráram között. Az alveolusokból származó oxigén az őket körülvevő kapillárisokba diffundál. Ugyanakkor a vérből származó szén-dioxid az alveolusokba kerül, hogy kilélegezzen.
3. Oxigénszállítást :A véráramba diffundáló oxigén a hemoglobinhoz kötődik, a vörösvértestekben található fehérjéhez, amely felelős az oxigén szállításáért a szervezetben. A hemoglobin molekulák ezután oxigént szállítanak a különböző szövetekhez és sejtekhez.
4. Szén-dioxid eltávolítást :Amikor oxigént töltenek be a vörösvértestek, a szén-dioxid, az anyagcsere hulladékterméke a vérből az alveolusokba szabadul fel. A szén-dioxid ezután kilégzéskor távozik a tüdőből.
5. A légzés szabályozását :A légzés sebességét és mélységét az agytörzsben található légzésszabályozó központ szabályozza. Olyan tényezők, mint a vér szén-dioxid-szintje, oxigénszintje és pH-értéke befolyásolják a légzésszabályozó központ tevékenységét, és a légzési mintákat a test igényeihez igazítják.
Összességében az oxigént tartalmazó friss levegő megérkezése a tüdőbe lehetővé teszi a létfontosságú gázcserét, oxigént juttatva a véráramba és eltávolítva a szén-dioxidot. Ez a folyamat biztosítja, hogy az oxigénben gazdag vér keringjen a szervezetben, hogy támogassa a sejtlégzést és fenntartsa az életet.