Vízi állatok:
1. Kopoltyúk: A vízi állatok speciális struktúrákkal, úgynevezett kopoltyúkkal rendelkeznek, amelyek erősen vaszkularizáltak és sűrűn tele vannak kapillárisokkal (kis vérerekkel).
- A kopoltyúk általában párban vannak jelen az állat testének mindkét oldalán.
- A víz áthalad a kopoltyúkon, és a vízből származó oxigén a kapillárisok falán keresztül szívódik fel a vérbe.
- A vér ezután oxigént szállít az állat sejtjeihez.
2. Ellenáramú csererendszer: A vízi állatok kopoltyúiban ellenáramú csererendszer van.
- A véráramlás a kapillárisokban és a vízáramlás a kopoltyúkon ellentétes irányú, ami maximalizálja az oxigénfelvételt.
3. Légzőpigmentek: A vízi állatokban általában vannak légzőszervi pigmentek, például a hemoglobin, amelyek megkötik az oxigént, és fokozzák annak szállítását a véráramban.
4. Gázok diffúziója: Az oxigén és a szén-dioxid diffúzió útján cserélődik a kopoltyúfelületeken a víz és a vér közötti koncentrációgradiens miatt.
5. Kevésbé fejlett tüdő: Egyes vízi állatoknak, például a halaknak nincs jól fejlett tüdeje vagy tüdőszerű szerkezete.
Nem vízi állatok:
1. Tüdő: A nem vízi állatok tüdejével, erősen elágazó belső struktúrákkal rendelkeznek, amelyek elősegítik a gázcserét.
- A tüdő alkalmas arra, hogy felszívja az oxigént és szén-dioxidot szabadítson fel a levegőből.
2. Légcső és hörgők: A levegő légcsövön (rovaroknál) vagy légcsövén (emlősöknél és más gerinceseknél) keresztül jut be a tüdőbe. A légcső ezután kisebb hörgőkbe ágazik, amelyek levegőt szállítanak a tüdő különböző régióiba.
3. Alveolusok: A tüdőben a gázcseréért felelős legkisebb struktúrákat alveolusoknak nevezzük.
- Az alveolusok apró, ballonszerű szerkezetek, nagy felülettel a hatékony gázcsere érdekében.
4. Tüdőrendszer: A nem vízi állatok tüdőrendszere jól fejlett, beleértve a légutakat, a tüdőt és a kapcsolódó struktúrákat, amelyek lehetővé teszik a levegő szellőzését.
5. Belégzés és kilégzés: A nem vízi állatok aktívan beszívják a levegőt a tüdőbe, majd kifújják, elősegítve az oxigén és a szén-dioxid cseréjét.
6. Szellőztetés: A légzőizmok felelősek a tüdő szellőztetéséért, amely magában foglalja a tüdő tágítását és visszahúzását a levegő bejuttatása és kilökése érdekében.
Ezek a légzőrendszeri különbségek a vízi és nem vízi állatok életkörnyezetükhöz való alkalmazkodását, valamint az oxigén hatékony felvételét és felhasználását tükrözik.