A fejlődés korai szakaszában az endoderma képezi a primitív bél nyálkahártyáját. Ahogy az embrió növekszik, a bélcső az előbélre, a középbélre és a hátsó bélre osztódik. A légzőrendszer az előbélből fejlődik ki.
Az előbélből alakul ki a garat, amely a levegő és a táplálék közös átjárója. A garat három részre oszlik:nasopharynx, oropharynx és laryngopharynx.
A nasopharynx az orr mögött található, és összeköti az orrüreget a garattal. Az oropharynx a száj mögött található, és összeköti a szájüreget a garattal. A laryngopharynx a gége vagy hangdoboz mögött helyezkedik el, és összeköti a garatot a légcsővel vagy légcsővel.
A légcső két hörgőre ágazik, amelyek bejutnak a tüdőbe. A hörgők egyre kisebb ágakra oszlanak, kialakítva a hörgőfát. A hörgőfa legkisebb ágait hörgőknek nevezzük.
A hörgők apró légzsákok csoportjaiban végződnek, amelyeket alveolusoknak neveznek. Az alveolusokat kapillárisok bélelik, amelyek apró erek. A levegőből származó oxigén az alveolusokon keresztül a kapillárisokba diffundál. A szén-dioxid a kapillárisokból az alveolusokba diffundál.
Az oxigénben gazdag vért ezután a szív a test többi részébe pumpálja, míg a szén-dioxidban gazdag vért a tüdőbe pumpálják, hogy kilélegezzék.
A légzőrendszer létfontosságú szervrendszer, amely kulcsszerepet játszik a homeosztázis fenntartásában. Biztosítja a szervezetet a megfelelő működéshez szükséges oxigénnel, és eltávolítja a salakanyag szén-dioxidot.