Csökkentett gravitáció:
* Az űrben a gravitáció hiánya megváltoztatja a tüdő működését. A Föld gravitációjában a test súlya segít nyitva tartani a tüdőt, a légzés pedig a mellkas kitágításával jár. A mikrogravitációban azonban a mellkas kevésbé korlátozódik, ami a tüdő térfogatának és a légzési kapacitás csökkenéséhez vezet.
Változások a tüdőfunkcióban:
* Az űrben tartózkodó űrhajósok tüdőkapacitás-csökkenést tapasztalnak, ami a vitális kapacitás csökkenését eredményezheti (a maximális levegőmennyiség, amelyet egy mély lélegzetvétel után erőteljesen ki lehet lélegezni). Ez kihívást jelenthet a térben való légzés és a gyakorlatok elvégzésében.
Károsodott gázcsere:
* Az űrben lévő mikrogravitációs környezet befolyásolhatja a gázcsere hatékonyságát a tüdőben. A gravitáció csökkenése a véráramlás eloszlásának megváltozásához vezethet a tüdőben, ami potenciálisan alulperfúziós területeket és csökkent oxigéncserét okozhat.
A légúti fertőzések fokozott kockázata:
* A megváltozott immunválaszok az űrben fogékonyabbá tehetik az űrhajósokat a légúti fertőzésekre. Az űrutazás egyedi környezete és stressze gyengítheti a szervezet védekezőképességét, növelve az olyan betegségek kockázatát, mint a megfázás és az influenza.
Túltorlódás:
* Az űrben a folyadékok felhalmozódása és a folyadékháztartás változása torlódáshoz és megnövekedett orrnyomáshoz vezethet. Ez orrdugulást, arcüreg fájdalmat és orron keresztüli légzési nehézséget okozhat.
Űrrepüléssel összefüggő neuro-okuláris szindróma (SANS):
* A SANS néhány űrhajósnál megfigyelt állapot, amely a látóideg és az agy szerkezetének megváltozásával jár. Ez olyan tünetekhez vezethet, mint a fejfájás, a látászavarok, az orrdugulás és az orrmelléküreg nyomása, amelyek befolyásolhatják a légzésfunkciót.
Aeroszol expozíció:
* Az űrhajók zárt környezete aeroszolok és részecskék felhalmozódásához vezethet, ami irritálhatja a légzőrendszert. A nem megfelelő szellőztetés és levegőminőség-ellenőrző rendszerek hozzájárulhatnak ehhez a problémához.
E kihívások enyhítése érdekében az űrhajósok speciális képzésen vesznek részt, és szigorú protokollokat követnek a tüdő egészségének megőrzése érdekében az űrutazás során. Ezek magukban foglalhatják a rendszeres gyakorlatokat, légzőgyakorlatokat és szükség szerint orvosi beavatkozásokat. Ezenkívül az űrhajókat szellőztetőrendszerekkel és környezetvédelmi szabályozással látják el, hogy biztosítsák a megfelelő levegőminőséget és csökkentsék a légzőrendszert érintő kockázatokat.