Egészség és a Betegség
* Orvosi előzmények: Orvosa rákérdez az Ön tüneteire, például légszomjra, mellkasi fájdalomra vagy ájulásra. Megkérdezik a pulmonális hipertónia kockázati tényezőit is, mint például a szív- vagy tüdőbetegség, a kötőszöveti rendellenességek vagy az alvási apnoe.
* Fizikális vizsgálat: Kezelőorvosa meghallgatja szívét és tüdejét minden szokatlan hang miatt. Ellenőrzik a pulzusát és a vérnyomását is, és keresik a folyadékretenció jeleit.
* Képalkotó tesztek: Orvosa képalkotó vizsgálatokat, például echokardiogramot, mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálatot rendelhet el a pulmonális hipertónia jeleinek keresésére. Ezek a tesztek segíthetnek kizárni más olyan állapotokat is, amelyek a tüneteit okozhatják.
* Szívkatéterezés: Egyes esetekben kezelőorvosa szívkatéterezést javasolhat a szív és a tüdő nyomásának mérésére. Ez a teszt abból áll, hogy egy vékony csövet helyeznek be a láb véredényébe, és felfűzik a szívéhez.
Orvosa további vizsgálatokat is rendelhet pulmonális hipertónia okának megállapítására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:
* Vérvizsgálatok: A vérvizsgálatok ellenőrizhetik az olyan állapotokat, mint a vérszegénység, vesebetegség vagy májbetegség, amelyek mindegyike pulmonális hipertóniát okozhat.
* Tüdőfunkciós tesztek: Ezek a tesztek azt mérik, hogy milyen jól működik a tüdeje.
* Alvásvizsgálat: Egy alvásvizsgálat ellenőrizheti az alvási apnoét, egy olyan rendellenességet, amelyben alvás közben rövid időre leáll a légzés. Az alvási apnoe növelheti a pulmonális hipertónia kockázatát.