Így alakul ki a kiütés az övsömörben:
A vírus újraaktiválása:A szunnyadó VZV különféle tényezők, például legyengült immunrendszer, öregedés, stressz vagy bizonyos egészségügyi állapotok miatt újra aktiválódhat.
Az idegek mentén terjed:A reaktivált vírus az idegpályákon halad a gerincvelőtől vagy az agytól a bőrig. Ez jellemzően a test egyik oldalát vagy egy adott régióját érinti, és jellegzetes kiütésmintát képez.
Gyulladás és hólyagosodás:A vírus terjedésével megfertőzi a bőrsejteket, gyulladást és apró, viszkető hólyagok kialakulását okozva. A kiütés általában sávként vagy csíkként jelenik meg, és az arcra is kiterjedhet, ha a vírus ezen a területen az idegeket érinti.
Bizsergés és fájdalom:A kiütés megjelenése előtt egyes személyek bizsergést, zsibbadást vagy égő érzést tapasztalhatnak az érintett területen. A fájdalom az enyhétől a súlyosig változhat, és a kiütés gyógyulása után is fennállhat (herpetikus neuralgia).
A kiütések feloldása:Az övsömör kiütése általában 2-4 hétig tart. A hólyagok fokozatosan megkérgesednek, végül kitisztulnak, és bizonyos esetekben átmeneti bőrelszíneződést vagy hegesedést hagynak maguk után.
Kockázati tényezők:Bizonyos tényezők növelhetik az övsömör kialakulásának kockázatát, beleértve az életkor előrehaladását, az egészségügyi állapotok vagy gyógyszerek miatti legyengült immunrendszert és a rák bizonyos formáit. Azok az emberek, akik bárányhimlőt kaptak, de nem kaptak övsömör elleni vakcinát, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Fontos megjegyezni, hogy az övsömör nem fertőző ugyanúgy, mint a bárányhimlő. Az övsömörben szenvedő személy nem tudja közvetlenül továbbítani a vírust olyan személynek, aki nem kapott bárányhimlőt vagy övsömör elleni védőoltást. Az övsömörből származó folyadékkal való érintkezés azonban potenciálisan átterjedheti a bárányhimlőt olyan egyénekre, akik nem immunisak.