Egészség és a Betegség
1. Közhigiénés intézkedések :Egyes esetekben alapvető higiéniai gyakorlatokat hajtottak végre a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. Ezek az intézkedések azonban gyakran nem voltak elegendőek, és a táborok életkörülményei megnehezítették a higiénia betartását.
2. Orvosi kezelések :A táborokban rendelkezésre álló korlátozott orvosi erőforrások hátráltatták a tífusz hatékony kezelését. A táborokban néhány orvos megpróbált alapvető egészségügyi ellátást nyújtani, de nem volt megfelelő ellátás és gyógyszer a hatékony kezeléshez.
3. Kísérleti vakcinák :Voltak bizonyos kísérletek a tífusz elleni kísérleti vakcinák kifejlesztésére és beadására. Egyes vakcinák ígéretes eredményeket mutattak az egyének védelmében, de hozzáférhetőségük korlátozott volt, és hatékonyságukat nem ismerték teljesen.
4. Izoláció :Egyes táborokban erőfeszítéseket tettek a tífusszal fertőzött egyének elkülönítésére külön laktanyában vagy területeken, hogy megakadályozzák a további terjedést. Ezek a próbálkozások azonban gyakran eredménytelenek voltak a túlzsúfoltság és a megfelelő elkülönítési lehetőségek hiánya miatt.
5. Eltávolítás :A tífusz fő hordozóinak számító tetvek populációjának visszaszorítása érdekében egyes táborokban irtótelepeket állítottak fel. Ezeknek az állomásoknak a hatékonyságát azonban korlátozta a megfelelő rovarirtó szerek és források hiánya.
6. Karantén :Néhány esetben a táborokon kívüli környező területek karantént rendeltek el, hogy megakadályozzák a tífusz terjedését a tábor határain túlra. A karanténok betartatása azonban eltérő volt, és nem mindig voltak hatékonyak.
Fontos megjegyezni, hogy a holokauszt idején a tífusz gyógyítására tett erőfeszítések nem voltak megfelelőek, és nem sikerült kezelni a betegség terjedésének kiváltó okait. A nácik a tömeges kiirtást és az emberi élet semmibevételét helyezték előtérbe, ami a tífusz és más betegségek pusztító hatásához vezetett a koncentrációs tábor foglyaira.