Az értelmi károsodást jellemzően gyermekkorban vagy serdülőkorban azonosítják, és súlyossága az enyhétől a mélyig változhat. Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek nehézségei lehetnek a beszéd, a memória, a figyelem, az érvelés és a szociális készségeik terén. Támogatásra is szükségük lehet az olyan napi tevékenységekhez, mint a személyes gondoskodás, a főzés és a pénzügyek intézése.
Az értelmi károsodást számos tényező okozhatja, beleértve a genetikai állapotokat, születési rendellenességeket, agysérüléseket és fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy az értelmi fogyatékosság nem jelenti azt, hogy egy személy nem képes tanulni vagy sikereket elérni. Megfelelő támogatással az értelmi fogyatékos emberek tartalmas és eredményes életet élhetnek.
Íme néhány további pont az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban:
- Élethosszig tartó állapot, de korai beavatkozással és támogatással az értelmi fogyatékos emberek fejleszthetik készségeiket, képességeiket.
- Az értelmi károsodás nem mentális betegség. Az értelmi fogyatékos emberek nem elmebetegek, és nem szabad így kezelni őket.
- Az értelmi fogyatékosság nem a testi fogyatékosság szinonimája. Az értelmi fogyatékos embereknek lehet fizikai fogyatékosságuk, de lehet, hogy nem.
- Az értelmi fogyatékos emberek egyéniségek, tisztelettel és méltósággal kell bánni velük.