Mi az a brachialis plexus bénulás?

A brachialis plexus bénulás olyan állapotot ír le, amely a plexus brachialis károsodásából ered, amely ideghálózat, amely jeleket vezet a gerincvelő és a váll, a kar és a kéz között. Ez az érintett kar izmainak gyengeségét vagy bénulását, valamint érzékszervi zavarokat okozhat.

A brachialis plexus bénulás számos tényező miatt fordulhat elő, többek között:

1. Születési sérülések :A szülés során a brachialis plexus megnyúlhat vagy összenyomható, ami károsodáshoz vezethet. Ez nehéz szülés miatt fordulhat elő, mint például a váll dystocia.

2. Trauma :Súlyos trauma, például gépjárműbaleset, sportsérülés vagy esés, szintén okozhat brachialis plexus bénulást.

3. Orvosi eljárások :Bizonyos orvosi eljárások, mint például a katéter behelyezése a szubklavia vénába a központi vénás hozzáférés érdekében, ritkán vezethetnek plexus brachialis sérüléshez.

4. Tumorok :A mellkasban vagy a nyakban növekvő daganatok nyomást gyakorolhatnak a brachialis plexusra, és bénulás tüneteit okozhatják.

5. Sugárterápia :A rák kezelésére használt nagy energiájú sugárzás hatással lehet a brachialis plexusra, és ritka esetekben bénuláshoz vezethet.

A plexus brachialis bénulása a vállat, a kart, a csuklót és a kezet irányító izmok gyengeségét vagy bénulását okozhatja. Ez a kar felemelésének, a könyökhajlításnak vagy a csukló elforgatásának nehézségében nyilvánulhat meg. A betegek reflexeik csökkenését vagy hiányát, bizsergést és zsibbadást vagy fájdalmat is tapasztalhatnak.

A diagnózis általában a beteg tünetei, fizikális vizsgálata és elektrodiagnosztikai tesztek, például elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálatok alapján történik. Ezek a tesztek az izom- és idegműködést értékelik.

Az októl és a súlyosságtól függően a kezelési lehetőségek magukban foglalhatnak konzervatív intézkedéseket, például sínfelhelyezést, fizikoterápiát és fájdalomcsillapítást, vagy kiterjedtebb beavatkozásokat, például a sérült idegek sebészeti javítását vagy az ideggraftokat.

A brachialis plexus bénulás kimenetele az idegkárosodás mértékétől és helyétől függően változik. Vannak, akik teljesen felépülnek, míg másoknak tartós tüneteik lehetnek, vagy folyamatos kezelésre és rehabilitációra van szükségük. Az azonnali orvosi ellátás és a megfelelő kezelés fontos az eredmények javításához és a hosszú távú szövődmények minimalizálásához.