1. Orvostörténet és fizikális vizsgálat :
- Az egészségügyi szolgáltató információkat gyűjt a páciens tüneteiről, kórtörténetéről és családi anamnéziséről.
- A fizikális vizsgálat ellenőrzi a lupusz jeleit, mint például az ízületi duzzanat, bőrkiütések, szájfekélyek vagy vese rendellenességek.
2. Vérvizsgálatok :
- A teljes vérkép (CBC) a vörösvértestek (vérszegénység), a fehérvérsejtek vagy a vérlemezkék alacsony szintjét mutathatja.
- Vörösvérsejt ülepedési ráta (ESR) és C-reaktív fehérje (CRP):A megnövekedett szint gyulladást jelez a szervezetben.
- Antinukleáris antitestek (ANA):Az ANA jelenléte gyakori lupusban, bár a pozitív ANA önmagában nem erősíti meg a lupust.
- Anti-dsDNS antitestek:Nagyon specifikusak a lupusra, ezek az antitestek a betegségben szenvedők körülbelül 50%-ában találhatók meg.
- Egyéb antitesttesztek:Az anti-Smith (anti-Sm), anti-Ro és anti-La antitestek segítenek azonosítani a lupus bizonyos típusait.
3. Vesefunkciós vizsgálatok :
- A vér- és vizeletvizsgálatok értékelik a veseműködést, mivel a lupus befolyásolhatja a vesét.
4. Képalkotási tesztek :
- A röntgen-, CT- vagy MRI-vizsgálatok ízületi károsodást, tüdőproblémákat vagy más szervi érintettséget tárhatnak fel.
5. Biopszia :
- Bizonyos esetekben a diagnózis megerősítéséhez szükség lehet az érintett szövet, például bőr vagy vese biopsziájára.
Fontos megjegyezni, hogy a lupus diagnosztizálása gyakran egy eliminációs folyamatot és folyamatos monitorozást foglal magában, mivel a tünetek fokozódhatnak és enyhülhetnek. Az orvosok, szakorvosok közötti együttműködés és a vizsgálati eredmények megfelelő értelmezése kulcsfontosságú a lupus pontos diagnosztizálásában és kezelésében.