Csökkent vizeletkibocsátás: A vesék döntő szerepet játszanak a salakanyagok és a felesleges folyadékok kiszűrésében a vérből, és eközben vizeletet termelnek. Veseelégtelenség esetén a veséknek a szűrési képessége csökken, ami csökkent vizeletkibocsátáshoz vagy anuriához (a vizelet teljes hiányához) vezet.
Folyadékvisszatartás és duzzanat: A csökkent vizeletkibocsátás következtében folyadék halmozódhat fel a szervezetben, ami a kezek, lábak, bokák és más testrészek duzzadásához vezethet. Ezt az állapotot ödémának nevezik.
Azotémia és urémia: Ha a vesék nem szűrik ki hatékonyan a salakanyagokat, felhalmozódhatnak a vérben. A nitrogéntartalmú salakanyagok, például a karbamid és a kreatinin felhalmozódását azotémiának nevezik. A veseelégtelenség előrehaladott stádiumában az azotemia urémiává alakulhat, amely egy életveszélyes állapot, amelyet a vér rendkívül magas toxinszintje jellemez.
Elektrolit egyensúlyhiány: A vesék döntő szerepet játszanak a szervezet elektrolit-egyensúlyának fenntartásában, mint például a nátrium, a kálium és a kalcium. Veseelégtelenség esetén a vesék ezen elektrolitok szabályozására való képessége károsodott, ami egyensúlyhiányhoz vezet, ami befolyásolhatja az izomműködést, az idegátvitelt és a szívritmust.
Hipertónia (magas vérnyomás): A veseelégtelenség magas vérnyomást okozhat, mivel a vesék már nem képesek hatékonyan szabályozni a vérnyomást. A magas vérnyomás tovább károsíthatja a veséket, ördögi kört hozva létre.
Ásványi csontbetegség: A veseelégtelenség a vese osteodystrophiának nevezett ásványi csontrendellenességhez vezethet, amelyet csontfájdalom, izomgyengeség és a törések fokozott kockázata jellemez. Ezt az állapotot a kalcium-, foszfor- és D-vitamin-anyagcsere egyensúlyhiánya okozza a károsodott veseműködés miatt.
Sav-bázis egyensúlyhiány: A vesék szerepet játszanak a szervezet sav-bázis egyensúlyának szabályozásában. Veseelégtelenség esetén a vesék képessége a sav-bázis egyensúly megfelelő szabályozására károsodhat, ami metabolikus acidózishoz vezethet, amely állapot a vérben túlzott savakkal jellemezhető.
Károsodott immunrendszer: A veseelégtelenség hatással lehet az immunrendszerre, így az egyének fogékonyabbak a fertőzésekre. A vesék ugyanis szerepet játszanak bizonyos immunfehérjék termelésében, illetve a salakanyagok eltávolításában, amelyek elnyomhatják az immunműködést.
Vérszegénység: A veseelégtelenség vérszegénységhez vezethet, amelyet a vörösvértestek alacsony száma jellemez. Ennek oka az eritropoetin csökkent termelődése, a vesék által termelt hormon, amely serkenti a vörösvértestek képződését a csontvelőben.
A veseelégtelenség jelentős és összetett hatással van a húgyúti rendszerre, megzavarja annak normális működését, és szövődmények sorozatához vezet, amelyek a szervezet több rendszerét és funkcióját érinthetik.