1. A natív vesék továbbra is működnek:Bizonyos esetekben a natív vesék a transzplantáció után is tovább működhetnek. Előfordulhat, hogy vizeletet termelnek, de funkciójuk idővel valószínűleg csökkenni fog. Ez a csökkenés lehet fokozatos vagy gyors, és a csökkenés mértéke személyenként változik. A működő natív vesék jelenléte néha befolyásolhatja az átültetett vese kezelését, például a gyógyszeradagokat és a monitorozást.
2. A natív vesék eltávolítása:A transzplantáció előtt vagy alatt a natív vesék műtéti úton eltávolíthatók. Ez a döntés számos tényezőtől függ, beleértve a mögöttes vesebetegséget, a natív vesék állapotát és a szövődmények lehetséges kockázatát. A natív vesék problémákat vagy szövődményeket okozhatnak a következők miatt:
- Perzisztens fertőzések:A súlyosan károsodott vagy krónikus fertőzésekkel járó natív vesék a baktériumok tárolójaként szolgálhatnak, ami olyan folyamatos fertőzésekhez vezethet, amelyek az átültetett vesét érinthetik.
- Hipertónia:A megbetegedett natív vesék hozzájárulhatnak a magas vérnyomáshoz (hipertónia), ami megterhelheti az átültetett vesét.
- Immunkilökődés:Bizonyos esetekben az immunrendszer a natív veséket idegenként érzékelheti, és megtámadhatja őket, ami immunkilökődéshez vezethet.
- Vesekövesség:Azoknál az egyéneknél, akiknél vesekő alakul ki natív veséjükben, az átültetett vesében kiújulhat.
- Fistulák:Rendellenes kapcsolatok (sipolyok) képződhetnek a natív vesék és a transzplantáció között, ami folyadék- és elektrolit-egyensúlyzavarokhoz vezethet.
3. A natív vesék a helyükön maradnak:Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy a natív vesék a helyükön maradnak működés nélkül. Ezt a döntést általában akkor hozzák meg, ha a vesék nem jelentenek jelentős kockázatot vagy szövődményt, és eltávolításukat szükségtelennek vagy túl nagy kihívásnak ítélik.
Fontos megjegyezni, hogy a natív vesék kezelése a veseátültetés után egyénre szabott, és a döntéshozatali folyamat magában foglalja a transzplantációs csapat közreműködését, beleértve az orvosokat, sebészek és más egészségügyi szakembereket. Felmérik az egyén egészségi állapotát, mérlegelik a lehetséges kockázatokat és előnyöket, és meghatározzák a legjobb cselekvési módot a sikeres transzplantációs kimenetel és az általános egészség biztosítása érdekében.