1. Fokozott hidrogén-ion (H+) szekréció :
- A vesék a megemelkedett vér pH-jára úgy reagálnak, hogy fokozzák a hidrogénionok szekrécióját a vizeletbe. Ez segít csökkenteni a vizelet pH-értékét, ezáltal több H+-t választ ki, és megőrzi a bikarbonátot (HCO3-).
2. Fokozott bikarbonát visszaszívás :
- A légúti alkalózis hatására a nefronok proximális tekercses tubulusai fokozzák a bikarbonát visszaszívását a tubuláris folyadékból a véráramba. Ez segít megőrizni a bikarbonátot és fenntartani a lúgos tartalékot a szervezetben.
3. Fokozott ammónia (NH4+) termelés és kiválasztás :
- A vesetubulusok a légúti alkalózis hatására fokozzák az ammónia (NH4+) termelését és kiválasztását is. Az ammónia pufferként működik azáltal, hogy H+-szal kombinálva ammóniumionokat (NH4+) képez, amelyek aztán a vizelettel ürülnek ki. Ez tovább segíti a H+ és a bikarbonát megőrzését.
4. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) gátlása :
- A légúti alkalózis a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitásának csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeként csökken az aldoszteron, egy olyan hormon, amely elősegíti a nátrium és a víz visszaszívását a gyűjtőcsatornában. A RAAS gátlása segít fenntartani az extracelluláris folyadék mennyiségét és megakadályozza a túlzott diurézist, ami tovább súlyosbíthatja az alkalózist.
Ezek a vese-mechanizmusok együttesen a hidrogénionok kiválasztását fokozzák, elősegítik a bikarbonát reabszorpcióját, megőrzik a lúgos tartalékokat, és modulálják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert. Ezzel a veserendszer ellensúlyozza a légúti alkalózis hatásait, segít helyreállítani a sav-bázis egyensúlyt, és szűk élettani tartományon belül tartja a szervezet belső környezetét.