Általánosságban elmondható, hogy a krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő, dialízisre szoruló betegek gyakran hemodialízisen esnek át, amely eljárás során a vért mesterséges vesén (dializátoron) keresztül szűrik és tisztítják. A hemodialízis kezelések gyakorisága jellemzően heti három-négy alkalom között van, és mindegyik kezelés több órán át tart.
Vannak olyan esetek, amikor megfontolandó a heti egyszeri dialízis, például bizonyos előrehaladott CKD-s betegeknél, akiknél alacsony a vizelettermelés és minimális a folyadéktúlterhelés. Ezekben az esetekben hetente egyszeri meghosszabbított dialízis kezelés alkalmazható a megfelelő clearance elérése érdekében.
A heti egyszeri dialízis azonban általában nem előnyös több okból is:
- Nem megfelelő távolság: Egy heti dialízis alkalmával előfordulhat, hogy nem elegendő a salakanyagok és a felesleges folyadékok hatékony eltávolításához, ami egészségügyi szövődményekhez vezethet.
- A szív fokozott megterhelése: A heti egyszeri dialízis gyors folyadékeltávolítást eredményezhet, ami további terhelést jelent a szívre és az erekre. Ez növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
- Táplálkozási szempontok: A hetente egyszer dializált betegek számára nehézséget okozhat az alapvető tápanyagok és ásványi anyagok megfelelő szintjének fenntartása a salakanyagok korlátozott kiürülése miatt.
Ezen okok miatt a legtöbb nefrológus gyakoribb dialízist javasol (jellemzően heti háromszor) az előrehaladott CKD-ben szenvedő betegek ellátásának standardjaként. A konkrét dialízis ütemezését és gyakoriságát a páciens egyéni szükségletei alapján határozzák meg, és az egészségügyi szakemberek szorosan figyelemmel kísérik az optimális eredmények biztosítása érdekében.