1. Semmelweis-tanulmány: Az 1800-as évek közepén Semmelweis Ignác magyar orvos megfigyelte, hogy a gyermekágyi (szüléssel összefüggő) láz előfordulása szignifikánsan magasabb az orvostanhallgatók által látogatott szülészeten, mint a szülésznők által vezetett osztályon. Szigorú kézmosási protokollokat vezetett be, megkövetelve az orvosoktól és a diákoktól, hogy klórmészoldattal mossanak kezet a betegek vizsgálata előtt. Ez a beavatkozás a fertőzések arányának drámai csökkenését eredményezte, bemutatva a kézhigiénia fontosságát a kórházban szerzett fertőzések visszaszorításában.
2. Kézhigiénés megfigyelési tanulmányok: Számos megfigyeléses tanulmány rámutatott az összefüggésre az egészségügyi dolgozók rossz kézhigiénés gyakorlata és a nozokomiális fertőzések megnövekedett aránya között. Ezek a tanulmányok bebizonyították, hogy az egészségügyi szakemberek gyakran kézmosás nélkül érintik meg a betegeket és az orvosi berendezéseket, ami megkönnyíti a kórokozók terjedését és hozzájárul a fertőzések kockázatához.
3. Véletlenszerű ellenőrzött kísérletek: Véletlenszerű kontrollos kísérletek közvetlenül hasonlították össze a kézhigiénés beavatkozások hatásait a szokásos fertőzéskontroll gyakorlatokkal. Ezek a tanulmányok kimutatták, hogy a továbbfejlesztett kézhigiénés protokollok, például az alkohol alapú kézfertőtlenítők vagy a szappan és víz használata hatékonyan csökkentheti a nozokomiális fertőzések előfordulását az egészségügyi intézményekben.
4. Multimodális fertőzésmegelőzési stratégiák: A kézhigiénia kulcsfontosságú eleme a multimodális fertőzésmegelőzési stratégiáknak, amelyek különböző intézkedéseket kombinálnak a fertőzések terjedésének ellenőrzésére és megelőzésére az egészségügyi intézményekben. Más gyakorlatokkal, például az egyéni védőeszközök megfelelő használatával, steril technikákkal és környezeti tisztítással kombinálva a kézhigiénia jelentősen hozzájárul az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkentéséhez.
A kézmosás hatékonysága a nozokomiális fertőzések megelőzésében annak tulajdonítható, hogy képes eltávolítani a bőrről a tranziens mikroorganizmusokat, amelyek a betegekkel való közvetlen érintkezés vagy a szennyezett felületek útján terjedhetnek. A megfelelő kézhigiénia gyakorlásával az egészségügyi dolgozók csökkentik a kórokozók betegek, orvosi eszközök és a környezet közötti átvitelének kockázatát, végső soron hozzájárulva a fertőzések megelőzéséhez és a betegek biztonságának javításához.