Miért van rossz szaga az E. coli kultúráknak?

Az E. coli tenyészetek számos olyan vegyületet képesek előállítani, amelyek hozzájárulnak jellegzetes szagukhoz. A szagért felelős kulcsfontosságú vegyületek közül néhány:

Indol: Az indol egy heterociklusos aromás szerves vegyület, amelynek erős, székletszerű szaga van. A fehérjékben található aminosav, a triptofán lebontása során keletkezik. Az E. coli metabolizmusának melléktermékeként indolt termel, és ez az egyik fő hozzájárulója az E. coli kultúrák jellegzetes illatának.

Skatole: A skatole egy másik heterociklusos aromás szerves vegyület, amely erős székletszagú. A triptofán lebontása során is keletkezik. A skatol nagyobb koncentrációban van jelen azokban az E. coli tenyészetekben, amelyeket magas triptofánszint jelenlétében termesztettek.

Hidrogén-szulfid: A hidrogén-szulfid egy színtelen gáz, amelynek erős, rothadt tojás szaga van. A táptalajban jelen lévő szulfátionok redukciójával állítják elő. Az E. coli metabolizmusa melléktermékeként hidrogén-szulfidot termel, és ez hozzájárul az E. coli kultúrák kellemetlen szagához.

Egyéb illékony szerves vegyületek (VOC): Az indolon, a szkatolon és a hidrogén-szulfidon kívül az E. coli tenyészetek számos más VOC-t is termelhetnek, amelyek hozzájárulnak a szagukhoz. Ezek az illékony szerves vegyületek olyan vegyületeket tartalmaznak, mint az ecetsav, a vajsav és a propionsav, amelyek savanyú vagy szúrós szagúak.

Az E. coli tenyészet specifikus szagprofilja az E. coli törzstől, a növekedési körülményektől és más mikroorganizmusok jelenlététől függően változhat. A fent említett vegyületeket azonban általában az E. coli kultúrák szagával társítják.