A földhasználat megváltoztatása több módon is hozzájárulhat a fertőző betegségek terjedéséhez:
Az élőhely elvesztése: A természetes élőhelyek ember által uralt tájakká való átalakítása a fertőző betegségek tározóinak számító állatfajok élőhelyének elvesztését eredményezheti. Amikor ezek az állatok elveszítik élőhelyüket, közelebb kerülhetnek az emberhez, ami növeli a betegségek átvitelének kockázatát. Például az amazóniai esőerdők erdőirtását összefüggésbe hozták a malária megnövekedett előfordulásával, mivel ez csökkentette a majmok élőhelyét, amelyek a malária parazita rezervoárjai.
Megnövekedett emberi és vadvilági érintkezés: A földhasználat megváltoztatása az ember és a vadon élő állatok kapcsolatának növekedéséhez is vezethet, ami elősegítheti a fertőző betegségek terjedését. Például a mezőgazdasági területek erdőterületekké való kiterjesztése az embereket kapcsolatba hozhatja olyan vadállatokkal, amelyek olyan betegségeket hordoznak, mint az Ebola vírus és a majomhimlő.
Vízszennyezés: A földhasználat megváltoztatása vízszennyezéshez is vezethet, ami fertőző betegségeket terjeszthet. Például az erdőirtás fokozott erózióhoz és ülepedéshez vezethet a víztestekben, ami kedvező feltételeket teremthet a baktériumok és más olyan mikroorganizmusok szaporodásához, amelyek olyan betegségeket okoznak, mint a kolera és a tífusz.
Klímaváltozás :A földhasználat változása szintén hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz, amely a hőmérséklet, a csapadék és a páratartalom befolyásolásával megváltoztathatja a fertőző betegségek elterjedését és gyakoriságát. Például az éghajlatváltozás miatti emelkedő hőmérséklet összefüggésbe hozható a dengue-lázat és a sárgalázat terjesztő szúnyogok körének bővülésével.
Összességében a földhasználat változása jelentős hatással lehet a fertőző betegségek terjedésére, és fontos figyelembe venni a földhasználat megváltoztatásával járó lehetséges egészségügyi kockázatokat a földhasználattal kapcsolatos döntések meghozatalakor.