Hogyan kezelték a himlőt a középkori Angliában?

A himlő rendkívül fertőző és halálos betegség volt a középkori Angliában. Akkoriban nem álltak rendelkezésre specifikus kezelések a himlő ellen, de néhány általános intézkedést tettek a tünetek enyhítésére és a további fertőzés megelőzésére.

1. Izolálás:A himlővel fertőzött embereket gyakran izolálták, hogy megakadályozzák a betegség terjedését. Külön szobában vagy házban tartották őket, és nem érintkezhettek másokkal.

2. Véröntés:A vérontás általános gyakorlat volt a középkori orvoslásban. Úgy gondolták, hogy a "rossz vér" eltávolítása segíthet a betegségek gyógyításában. Himlő esetén néha vérvételt végeztek a láz és a gyulladás csökkentésére.

3. Tisztítás:Az öblítés, amely hányással vagy hasmenéssel járt, egy másik általános orvosi gyakorlat volt. Úgy gondolták, hogy a tisztítás segíthet eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből, és javíthatja az egészséget.

4. Gyógynövények:Néhány gyógynövényt használtak a himlő tüneteinek kezelésére. Például a fűzfa kérgét, amely szalicilsavat tartalmaz, a fájdalom enyhítésére és a gyulladás csökkentésére használták.

5. Szupportív ellátás:Speciális kezelések hiányában a szupportív ellátás elengedhetetlen volt a himlős betegek számára. Pihenést, folyadékot és táplálékot kaptak, hogy segítsék szervezetüket a fertőzés elleni küzdelemben.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a kezelések nem mindig voltak hatékonyak, és a himlő gyakran halálhoz vagy súlyos szövődményekhez vezetett. A himlő elleni védőoltást csak a 18. században fejlesztették ki, és ez döntő szerepet játszott abban, hogy végül kiirtsák a betegséget a világból.