Milyen laboratóriumi vizsgálatot végeztek a fertőzés diagnosztizálására?

Laboratóriumi vizsgálatok létfontosságú szerepet játszanak a fertőzés diagnosztizálásában azáltal, hogy különféle mintákat, például vért, vizeletet vagy szövetet elemeznek a fertőző ágens jelenlétének és típusának azonosítása érdekében. Íme néhány gyakori laboratóriumi vizsgálat, amelyet a fertőzések diagnosztizálására használnak:

1. Teljes vérkép (CBC):

- A CBC a különböző vérsejtek szintjét méri, beleértve a vörösvérsejteket, a fehérvérsejteket (WBC) és a vérlemezkéket. A fertőzések gyakran változást okoznak a fehérvérsejtszámban, például megnövekszik a teljes fehérvérsejtszám, vagy megváltoznak bizonyos típusú fehérvérsejtek (neutrofilek, limfociták stb.).

2. Differenciális WBC-szám:

- Ez a teszt részletes elemzést ad a különböző típusú fehérvérsejtekről, segít azonosítani bizonyos fertőzésekkel kapcsolatos konkrét mintákat. Például a neutrofilek magas száma bakteriális fertőzésre, míg a limfociták számának növekedése vírusfertőzésre utalhat.

3. Vérkultúra:

- A vértenyésztés során vérmintát vesznek, és speciális táptalajban inkubálják, hogy lehetővé tegyék a baktériumok vagy gombák növekedését. A pozitív vérkultúrák azonosíthatják a fertőzést okozó specifikus mikroorganizmust.

4. Vizeletkultúra:

- Vizeletkultúrát végeznek a vizeletben jelenlévő baktériumok vagy gombák kimutatására és azonosítására. Általában húgyúti fertőzések (UTI) diagnosztizálására használják.

5. Köpetkultúra:

- A köpettenyészet a tüdőből kiköhögött nyálkamintát elemzi, hogy azonosítsa a légúti fertőzéseket, például tüdőgyulladást vagy hörghurutot.

6. Torokkultúra:

- A toroktenyésztést a torok hátsó részének törlésével végezzük a baktériumok, például a Streptococcus pyogenes (torokgyulladás) vagy a Neisseria gonorrhea (gonorrhoea) kimutatására.

7. Székletkultúra:

- A székletkultúra segít azonosítani a baktériumokat vagy parazitákat a székletben, segít a gyomor-bélrendszeri fertőzések, köztük az ételmérgezés és a vérhas diagnosztizálásában.

8. Sebkultúra:

- Fertőzött sebek esetén a seb helyéről mintát vesznek a tenyésztéshez és a kórokozó mikroorganizmus azonosításához.

9. Szerológiai vizsgálatok:

- A szerológiai tesztek az immunrendszer által a fertőzésre adott válaszként termelt antitestek jelenlétét mérik. Ezek a tesztek magukban foglalják az enzimhez kötött immunszorbens vizsgálatot (ELISA) és az immunfluoreszcens vizsgálatot (IFA) bizonyos kórokozók elleni specifikus antitestek kimutatására.

10. Közvetlen antigén kimutatási tesztek:

- Az antigén kimutatási tesztek közvetlenül azonosítják az antigének jelenlétét, amelyek specifikus kórokozókhoz kapcsolódó molekulák. A gyors antigénteszteket általában olyan fertőzések diagnosztizálására használják, mint az influenza, a légúti syncytia vírus (RSV) és a COVID-19.

11. Nukleinsav-amplifikációs tesztek (NAAT):

- A NAAT-ok, mint például a polimeráz láncreakció (PCR), felerősítik és kimutatják a fertőző ágensek nukleinsavait (DNS vagy RNS), lehetővé téve a kórokozók rendkívül érzékeny és specifikus kimutatását. A NAAT-okat széles körben használják vírusfertőzések diagnosztizálására, beleértve a HIV-t, a hepatitist és a COVID-19-et.

A fertőzés diagnosztizálására javasolt speciális laboratóriumi vizsgálatok a fertőzés típusától és feltételezett forrásától, a beteg tüneteitől és az egészségügyi szolgáltató klinikai megítélésétől függenek.