Íme, hogyan okoz a CT sejtszintű károsodást:
Kötődés a bélhámsejtekhez:A CT a bélhámsejtek felszínén lévő specifikus receptorokhoz kötődik. Ez a kötődési folyamat lehetővé teszi a toxin bejutását a sejtekbe.
Az adenilát-cikláz aktiválása:A sejtekbe jutva a CT aktiválja az adenilát-cikláz nevű enzimet. Ez az aktiválás a ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP) intracelluláris szintjének növekedéséhez vezet, amely egy másodlagos hírvivő, amely különböző sejtfolyamatokban vesz részt.
Folyadék- és elektrolittranszport megzavarása:A CT által okozott megemelkedett cAMP szint megzavarja a folyadékok és elektrolitok normál szállítását a bélhámban. Ez nagy mennyiségű víz és elektrolit kiválasztásához vezet a bél lumenébe, ami súlyos vizes hasmenést eredményez.
A tápanyagok károsodott felszívódása:A bélhám károsodása a tápanyagok felszívódását is befolyásolja. Az esszenciális folyadékok és elektrolitok elvesztése, valamint a tápanyagok felszívódásának károsodása alultápláltsághoz és kiszáradáshoz vezethet.
Gyulladásos válasz:A bélsejtek károsodása gyulladásos választ vált ki, amelyet különféle gyulladásos mediátorok, például citokinek és kemokinek felszabadulása jellemez. Ez a gyulladásos válasz tovább fokozza a kolera tüneteit, beleértve a hasmenést és a hasi fájdalmat.
Összefoglalva, a koleratoxin sejtszintű károsodást okoz azáltal, hogy megzavarja a bélhámsejtek normális működését. A toxin a sejtfelszínen lévő receptorokhoz kötődik, aktiválja az adenilát-ciklázt, és a folyadék- és elektrolittranszport megzavarásához, a tápanyag-felszívódás károsodásához és gyulladásos reakcióhoz vezet. Ezek a sejtszintű hatások súlyos hasmenés, kiszáradás és a kolerával kapcsolatos egyéb tünetek formájában nyilvánulnak meg.