Rák: A monoklonális antitesteket különféle rákos megbetegedések kezelésére használják, beleértve a non-Hodgkin limfómát, a leukémiát, a vastagbélrákot, a mellrákot és a tüdőrákot. Úgy fejtik ki hatásukat, hogy meghatározott fehérjéket céloznak meg a rákos sejtek felszínén, és vagy blokkolják növekedésüket, vagy aktiválják az immunrendszert, hogy megtámadják őket.
Gyulladásos betegségek: A monoklonális antitesteket olyan gyulladásos betegségek kezelésére használják, mint a rheumatoid arthritis, a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás és a pikkelysömör. Úgy fejtik ki hatásukat, hogy a gyulladásos folyamatban részt vevő specifikus fehérjéket célozzák meg, és blokkolják azok aktivitását, ezáltal csökkentve a gyulladást és a betegség tüneteit.
Autoimmun betegségek: A monoklonális antitesteket olyan autoimmun betegségek kezelésére használják, amelyekben az immunrendszer tévedésből megtámadja a szervezet saját szöveteit. Ilyen például a sclerosis multiplex, a pikkelysömör és az immunthrombocytopenia. A monoklonális antitestek a betegség folyamatában részt vevő specifikus immunsejtek vagy molekulák megcélzásával és semlegesítésével fejtik ki hatásukat.
Fertőzések: A monoklonális antitesteket bizonyos vírusos és bakteriális fertőzések megelőzésére vagy kezelésére használják. Például transzplantált betegek citomegalovírus (CMV) fertőzésének megelőzésére és a COVID-19 súlyos eseteinek kezelésére használják. A monoklonális antitestek úgy működnek, hogy semlegesítik a kórokozót, megakadályozzák, hogy megfertőzze a sejteket vagy blokkolja a replikációját.
Fontos megjegyezni, hogy a kezeléshez használt specifikus monoklonális antitest a megcélzott betegségtől függ. A monoklonális antitesteket folyamatosan fejlesztik és tanulmányozzák különféle betegségek és állapotok kezelésére.