1. Antigén felismerés:
- Amikor a szervezet idegen anyaggal vagy antigénnel (például baktériumokkal, vírusokkal, toxinokkal) találkozik, az antigénprezentáló sejteknek (APC) nevezett speciális immunsejtek rögzítik és feldolgozzák az antigént.
- Az APC-k ezután az antigén fragmentumait jelenítik meg sejtfelszínükön, a fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) II. osztályú molekulákhoz kötve.
2. B cella aktiválása:
- A B-sejtek a fehérvérsejtek egy fajtája, amelyek kritikus szerepet játszanak az antitest-termelésben.
- Amikor egy B-sejt-receptor (BCR) a B-sejt felszínén felismeri az APC-n lévő MHC II. osztályú molekula által prezentált specifikus antigént, és ahhoz kötődik, a B-sejt aktiválódik.
3. Klonális terjeszkedés:
- Az aktiválást követően az antigén-specifikus B-sejt gyors sejtosztódáson megy keresztül, ezt a folyamatot klonális expanziónak nevezik.
- Ez azonos B-sejtek szaporodását eredményezi, amelyek mindegyike azonos specifitással rendelkezik az antigénre. Ezeket a sejteket plazmasejteknek és memóriasejteknek nevezik.
4. Differenciálódás plazmasejtekké:
- A klonális expanzió során az aktivált B-sejtek egy része plazmasejtekké differenciálódik.
- A plazmasejtek antitest-kiválasztó gyárak, amelyek nagy mennyiségű, a felismert antigénre specifikus antitestet termelnek.
- Minden plazmasejt több ezer antitestmolekulát képes termelni másodpercenként.
5. Az antitest szerkezete:
- Az antitestek, más néven immunglobulinok (Ig), Y alakú fehérjék, amelyek nehéz és könnyű láncokból állnak.
- Az antitest variábilis régiója, amelyet az Y csúcsai alkotnak, tartalmazza az antigénkötő helyet, amely specifikusan felismeri az antigént és kötődik hozzá. Az antitest konstans régiója különféle effektor funkciókat közvetít.
6. Antitest szekréció:
- Az érett plazmasejtek nagy mennyiségű antitestet választanak ki a véráramba és más testnedvekbe, ahol képesek kötődni az antigénhez és semlegesíteni.
- Az antigénekhez kötődve az antitestek megakadályozzák, hogy megfertőzzék vagy károsítsák a gazdasejteket.
7. Memóriasejtek kialakulása:
- A plazmasejtek mellett egyes aktivált B-sejtek memóriasejtekké differenciálódnak.
- A memóriasejtek „emlékeznek” a specifikus antigénre, és hosszú ideig a szervezetben maradnak, hosszú távú immunitást biztosítva.
- Ha a jövőben újra találkozunk ugyanazzal az antigénnel, a memóriasejtek gyorsan plazmasejtekké differenciálódhatnak, ami gyors és robusztus antitestválaszt tesz lehetővé.
Ez az antitest-termelési folyamat elengedhetetlen az adaptív immunitáshoz, lehetővé téve a szervezet számára, hogy felismerje az idegen betolakodókat és kórokozókat, és hatékonyan reagáljon rájuk.