- Alloantitestek: Ezek olyan antitestek, amelyek ugyanazon fajon belül más egyedek vörösvérsejtjein található antigének ellen termelődnek. Az alloantitestek hemolitikus transzfúziós reakciókat és az újszülött hemolitikus betegségét okozhatják.
- Autoantitestek: Ezek olyan antitestek, amelyek a szervezet saját sejtjein lévő antigének ellen termelődnek. Az autoantitestek olyan autoimmun betegségeket okozhatnak, mint a lupus, a rheumatoid arthritis és az autoimmun hemolitikus anémia.
- Drog által kiváltott antitestek: Ezek olyan antitestek, amelyek bizonyos gyógyszerek hatására képződnek. A gyógyszerek által kiváltott antitestek számos mellékhatást okozhatnak, beleértve a hemolitikus anémiát, thrombocytopeniát és agranulocitózist.
- Hideg antitestek: Ezek olyan antitestek, amelyek hideg hőmérsékleten (általában 37 Celsius-fok alatt) reagálnak a vörösvértestekkel. A hideg antitestek hemolitikus anémiát okozhatnak, különösen azoknál a betegeknél, akik hosszú ideig hideg hőmérsékletnek vannak kitéve.
- Meleg antitestek: Ezek olyan antitestek, amelyek testhőmérsékleten (37 Celsius fokon) reagálnak a vörösvértestekkel. A meleg antitestek hemolitikus anémiát okozhatnak, különösen azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében vérátömlesztés szerepel, vagy terhesek.
Az atipikus antitestek diagnosztikai kihívást jelenthetnek, mivel nehéz lehet kimutatni és azonosítani őket. Fontos azonban az atipikus antitestek azonosítása a megfelelő kezelés biztosítása és a szövődmények megelőzése érdekében.