1. Belépés gátlók :Ezek a gyógyszerek blokkolják a HIV bejutását a gazdasejtekbe. Specifikus fehérjéket céloznak meg a vírus vagy a gazdasejt felszínén, amelyek részt vesznek a kezdeti kapcsolódási és belépési folyamatban. A bejutást gátló szerek közé tartozik például a maravirok és az enfuvirtid.
2. Reverz transzkriptáz gátlók (NRTI-k) :Az NRTI-k gátolják a reverz transzkriptáz enzimet, amely a HIV egyszálú RNS-genomjának kétszálú DNS-é történő átalakításáért felelős. Ez a DNS ezután beépül a gazdasejt DNS-ébe, lehetővé téve a HIV replikációját és terjedését. Az NRTI-k versenyeznek a reverz transzkriptáz által használt természetes nukleotidokkal, ami a DNS-szintézis leállításához vezet, és megakadályozza a fertőző vírus-DNS képződését. Az NRTI-k példái közé tartozik a tenofovir, a zidovudin és az emtricitabin.
3. Nem nukleozid reverz transzkriptáz gátlók (NNRTI-k) :Az NNRTI-k a reverz transzkriptázt is célozzák, de az enzim egy másik helyéhez kötődnek. Úgy fejtik ki hatásukat, hogy konformációs változásokat idéznek elő, amelyek megzavarják az enzim DNS-szintetizáló képességét, ami hibás vírusgenomok kialakulásához vezet. Az NNRTI-k példái közé tartozik az efavirenz, a nevirapin és a rilpivirin.
4. Integráz gátlók :Az integráz inhibitorok blokkolják az integráz enzim aktivitását, amely elengedhetetlen a vírus DNS-ének a gazdasejt genomjába történő integrálásához. Az integráz gátlásával ezek a gyógyszerek megakadályozzák az új fertőző vírusrészecskék képződését. Az integráz inhibitorok példái közé tartozik a raltegravir, az elvitegravir és a dolutegravir.
5. Proteáz-gátlók :A proteázgátlók a proteáz enzimet célozzák meg, amely felelős a vírusfehérjék kisebb, funkcionális alegységekre történő hasításáért, amelyek elengedhetetlenek az új virionok összeállításához. A proteáz gátlásával ezek a gyógyszerek megakadályozzák a fertőző HIV-részecskék érését és felszabadulását. A proteázgátlókra példák a lopinavir, a ritonavir és a darunavir.
Több gyógyszer kombinálásával különböző célokkal és hatásmechanizmusokkal a HAART célja a HIV replikáció elnyomása és a vírusterhelés csökkentése a szervezetben. Ez segíthet az immunrendszer működésének helyreállításában és fenntartásában, megelőzheti az AIDS-szel összefüggő opportunista fertőzések és rosszindulatú daganatok kialakulását, valamint javíthatja a HIV-fertőzöttek általános egészségi állapotát és élettartamát.
Fontos megjegyezni, hogy a HAART nem gyógyítja meg a HIV-fertőzést, és az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés betartása szükséges a vírusszuppresszió fenntartásához és a gyógyszerrezisztencia kialakulásának megelőzéséhez. A vírusterhelés rendszeres monitorozása és a rezisztencia tesztelése a HAART kezelésének alapvető elemei a folyamatos hatékonyság biztosítása érdekében.