1. Gázcsere a tüdőben:
A légzőrendszer elsődleges feladata a gázcsere elősegítése. A tüdő részt vesz az oxigén bejuttatásában a szervezetbe és a szén-dioxid eltávolításában. Belégzéskor oxigénben gazdag levegő jut a tüdőbe. A tüdő belsejében apró légzsákokban, úgynevezett alveolusokban történik a gázcsere. A belélegzett levegő oxigénje az alveolusok vékony falán keresztül a véráramba jut. Ezzel egyidejűleg a szén-dioxid, a sejtlégzés hulladékterméke a véráramból az alveolusokba diffundál, és kilégzéskor távozik.
2. Oxigén szállítása:
Ezután a keringési rendszer veszi át az oxigén szállítását a szervezetben. A tüdőben a véráramba jutó oxigén a hemoglobinhoz, a vörösvértestekben található fehérjéhez kötődik. A hemoglobin oxigént szállít a test összes szövetébe és sejtjébe, ahol a sejtlégzéshez használják fel az energia előállítására.
3. Szén-dioxid eltávolítása:
A keringési rendszer is segíti a szén-dioxid eltávolítását a szövetekből. Mivel a testsejtek a sejtlégzés melléktermékeként szén-dioxidot termelnek, az a sejtekből a véráramba diffundál. A keringési rendszer a szén-dioxidot visszaszállítja a tüdőbe. A tüdőben a szén-dioxid a véráramból az alveolusokba diffundál, és kilégzéskor távozik.
4. Vérkeringés:
A szív, a keringési rendszer kulcsfontosságú összetevője, oxigénnel dúsított vért pumpál a tüdőből a test többi részébe, és az oxigénmentesített vért vissza a tüdőbe. Ez a folyamatos keringés biztosítja az oxigén eljuttatását minden szövethez és szervhez, miközben a szén-dioxidot hatékonyan eltávolítják.
A keringési és légzőrendszer összehangolt tevékenysége fenntartja a szervezetben a szükséges oxigén és szén-dioxid szintet. Ezen integráció nélkül nem lenne lehetséges a hatékony gázcsere és az oxigén szállítása a sejtekhez, ami jelentős egészségügyi problémákhoz vezetne.