1. Szívciklus: A szív rendszeres összehúzódások (szisztolé) és ellazulások (diastole) ciklusán megy keresztül. A szisztolés során a szív összehúzódik, és vért pumpál az artériákba. Ez a vérhullám nyomáshullámot hoz létre, amely az artériás rendszeren keresztül terjed.
2. Artériás rugalmasság: Az artériák nem merev csövek, hanem rugalmas erek. Amikor a szívből érkező nyomáshullám eléri az artériákat, azok kissé kitágulnak. Ez a tágulás a szív által kidobott vér megnövekedett mennyiségéhez igazodik.
3. Nyomásváltozások: Ahogy a vér belép az artériákba, nyomást gyakorol az artériák falára. Ez a nyomás a szisztolés alatt a legmagasabb, amikor a szív aktívan pumpálja a vért. Ahogy a szív ellazul a diasztolé alatt, az artériákban lecsökken a nyomás. Ez a nyomásváltozás az artériás falak kitágulását és visszahúzódását okozza.
4. Hullámvisszaverődés: A szív összehúzódása által generált nyomáshullám az artériák mentén halad, amíg el nem éri a perifériát. Azokon a pontokon, ahol az artériák elágaznak vagy szűkülnek, a hullám visszaverődik a szív felé. Ez a visszavert hullám hozzájárul a véráramlás lüktető jellegéhez.
5. Perifériás ellenállás: A vér artériákon keresztüli áramlását a perifériás erek ellenállása befolyásolja. Amikor az erek összehúzódnak, megnő a véráramlással szembeni ellenállás, ami magasabb nyomáshoz és kifejezettebb pulzációhoz vezet. Ezzel szemben, amikor az erek kitágulnak, az ellenállás csökken, ami csökkent pulzációt eredményez.
Fontos megjegyezni, hogy bár a pulzáló véráramlás normális jelenség az artériákban, a túlzott pulzálás vagy a pulzus szabálytalansága mögöttes egészségügyi problémákra utalhat, és orvosi értékelést igényel.