1. Köldökzsinór: A köldökzsinór három véredényből áll:egy köldökvénából és két köldökartériából.
2. Oxigénezett vér: A méhlepény oxigénben gazdag vére a köldökvénán keresztül jut be a magzatba. Ez a vér oxigént és tápanyagokat szállít a magzat növekedéséhez és fejlődéséhez.
3. Ductus Venosus: A köldökvéna a ductus venosushoz vezet, egy speciális véredényhez, amely megkerüli a májat, és az oxigéndús vér nagy részét közvetlenül az inferior vena cava (IVC) felé irányítja.
4. Foramen Ovale: Az inferior vena cava az oxigéndús vért a magzati szív jobb pitvarába szállítja. A foramen ovale nevű speciális nyílás lehetővé teszi, hogy az oxigénnel dúsított vér nagy része közvetlenül a bal pitvarba áramoljon, megkerülve a magzati tüdőt, amely még nem működik.
5. Bal kamra és aorta: A bal pitvarból az oxigéndús vér a bal kamrába áramlik, és a szisztémás keringésbe pumpálódik. Az aorta ezt az oxigéndús vért a magzat testének különböző részeibe szállítja, oxigént és tápanyagokat szállítva a szövetekbe.
6. Oxigénmentesített vér: A magzati testből oxigénmentesített vér a köldökartériákon keresztül visszakerül a placentába. Ezek az artériák visszahordják a salakanyagokat, köztük a szén-dioxidot, vissza a placentába.
7. Placentacsere: A placentán belül a magzat oxigénmentesített vére az oxigénnel telített anyai vér közvetlen közelébe kerül, lehetővé téve a gázok és tápanyagok cseréjét. Az anyától származó oxigén és tápanyagok a magzati véráramba diffundálnak, míg a szén-dioxid és a salakanyagok a magzatból az anyai keringésbe jutnak.
Ez az egyedülálló keringési rendszer biztosítja, hogy a magzat állandó oxigén- és tápanyagellátást kapjon, miközben eltávolítja a salakanyagokat. A születés után a keringési rendszer megváltozik, amikor a baba önállóan lélegezni kezd, ami a foramen ovale és a ductus venosus bezárulásához, valamint a felnőttekhez hasonló keringési mintázat kialakulásához vezet.